Növekvő politikai és gazdasági kockázatok
Politikailag alacsony Magyarország kockázati szintje, ugyanakkor a százas skálán a 66-os PRI (Political Risk Index) érték megegyezik a tavalyival, ami 1999 óta a legalacsonyabb. Az alindexek közül a leginkább az idegenellenességé növekedett, amelyet a nyílt romaellenesség felerősödése indokol. Ezzel kapcsolatban a Magyar Gárda megalakulását hozta fel példának Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója: már a szervezet megalakulásának idején nagyobbnak tartották az álatala képviselt cigányellenes megnyilvánulásokat, mint az antiszemita veszélyt.
A szakértő a Gárda létrejöttét a szélsőjobb intézményesülésének nevezte.
Az állam gazdasági szerepe által képviselt kockázat is növekedett, amelyet a kiszámíthatatlan, bonyolult és átláthatatlan adórendszer indokol. A stabilitás terén is visszalépés történt, soha korábban nem volt például annyi minisztercsere – a kormányváltásokat leszámítva –, mint 2007-ben. A politikai korrupciót nevezték meg a szakértők az intézményekkel, és a demokratikus rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanság legfőbb forrásának, ezen belül is kiemelték a pártfinanszírozás máig rendezetlen ügyét. Csak a sajtószabadság és az állami korszerűség terén látnak némi előrelépést, utóbbit a csökkenő államapparátussal indokolták.
Magyarország gazdasági kockázati szintje közepesnek tekinthető, éves átlagban valamivel a 2006-os felett alakult az EcoRisk mutató értéke. Ennek legfőbb oka a lassuló konjunktúra volt, amelyet a fiskális megszorítások nyomán lezuhanó belföldi kereslet okozott. Habár abszolút értelemben javult a magyar gazdaság versenyképessége, a régión belül mégis jelentősen visszaesett. Ennek legfőbb okaként a rendkívül magas munkát terhelő adóéket nevezte meg Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője.
Az egyensúlyi mutatókban következett be a leglátványosabb javulás, azonban ezt is árnyalja a lakosság megtakarítási pozíciójának jelentős romlása, ami a kiigazításokra adott válaszként értékelendő. A korábbinál kisebb külső hiány finanszírozása is egyre nehezebbé válhat, mivel az elmúlt évekre jellemző kegyelmi állapot megszűnt a nemzetközi tőkepiacokon – fogalmazott Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója, aki közreműködött az EcoRisk kidolgozásában. A mutató 2008-ban inkább romolhat a szakértők szerint, amit főként a munkaerőpiaci és pénzpiaci kockázatok növekedésével indokoltak.
