Akadály: versenyellenesek és függnek a magyarok az államtól

A piaccal kapcsolatos kellemetlen tapasztalatok, a paternalista, demagóg politikai retorika, valamint a költségvetés körkörös, "megállunk/elindulunk" mivolta miatt a hazai társadalomban erős ellenérzés alakult ki a piacgazdaságot illetően – áll a Political Capital most megjelent elemzésében.

A magyar társadalom nagy része széleskörű szolgáltatásokat vár az államtól, ugyanakkor az adók csökkentését is követeli. A verseny nyújtotta előnyöket szívesen fogadják, de elutasítják, ha a versenyben nekik is részt kell venniük. Hasonló a helyzet a munkavégzés viszonylatában is. Bár a munkavállalók szükséges hajtóerőnek tartják a versenyt, elutasítják, ha az saját előremenetelüket veszélyezteti, így akkor is, ha a külföldi állampolgárok hazai munkavállalása kerül szóba.

A piacgazdaság ambivalens megítélése miatt a politikai erők is átszabják elképzeléseiket, a Political Capital arra figyelmezteti a gazdasági szereplőket, és potenciális befektetőket, hogy a folyamat közép– és hosszú távon is negatív következményekkel járhat.

Az elemzés a rövid távú veszélyek között említi a politika túlzott beavatkozását a gazdasági életbe. A jelenséget a március 9-i népszavazással, illetve a Magyar Villamos Művek átalakításának megakadályozásával példázza. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon állami beavatkozásra lehet számítani például az ár kontroll eszközével, és valószínűsíthető, hogy a politika kihasználja a választópolgárok magántőkével kapcsolatos averzióit, és fenntartja a részleges állami monopóliumokat olyan szektorokban, amelyeket a piacgazdaságnak kellene irányítania – áll a jelentésben. Bebizonyosodott az is – véli a Political Capital – hogy a politikai erők véleménye szerint a társadalom elutasítja a nagy ellátórendszerek reformját, és az atényező, amely ebbe az irányba próbál lépéseket tenni, politikai öngyilkosságot követ el.

Középtávon várható, hogy az állam továbbra is a bevételek növelésével igyekszik egyensúlyban tartani a költségvetést egy olyan országban, ahol a jövedelemhez kötődő adóterhek a második legmagasabbak az OECD államok közül. A rövidtávon kellemetlen politikai következményekkel járó reformok helyett valószínűsíthető, hogy az állam kölcsönök felvételével igyekszik a nehézségeket elkerülni. Nem várható a lineáris adózás bevezetése sem, hiszen a hazai társadalom húsz európai ország közül a harmadik abban a tekintetben, hogy polgárai úgy vélik: az államnak csökkentenie kell a jövedelemkülönbségeket. Az egyenlősítő törekvések miatt félő, hogy az ország lemarad a regionális adóversenyben.

Hosszú távon félő, hogy a bevándorlókkal kapcsolatos ellenérzéseket megakadályozzák a versenyképesség növelésében jelentős szerepet játszó "brain-drain" jelenség beindulását. Vagyis más európai országokkal ellentétben Magyarországra nem érkezik majd jelentős számú magasan képzett külföldi munkavállaló, ez pedig szintén negatív következményekkel jár a versenyképességet tekintve. A nagy vagyonnal rendelkező réteggel szembeni nagyarányú ellenőrzés, és előítélet az elit rejtőzködéséhez vezethet, aminek következtében a hazai társadalomból eltűnhet a mintát jelentő sikeres üzletember képe. A gazdagsággal szemben tanúsított gyanakvás a normák eltorzulását, és a demokratikus tanulási folyamat lelassulását eredményezi. Az a hit, mely szerint Magyarországon csak tisztességtelen eszközökkel lehet sikert aratni, oda vezethet, hogy általános gyakorlattá válik a normák megsértése, ez pedig hosszú távon súlyosan romboló hatású – áll a Political Capital közleményében.