Nem szimpatikus az „osztrák lex Mol”

Jogvita. Perrel fenyegette meg Ausztriát az Európai Bizottság a Verbund áramszolgáltató konszernben érvényesülő részvényesi szavazatkorlátozás miatt. Ez ugyanis Brüsszel szerint ellentétes a tőke szabad tulajdonlását és áramlását illető uniós jogi alaptételekkel. A bizottság a napokban intézett levelet az osztrák kormányhoz, amelyben a korlátozás feloldását követeli, ellenkező esetre az unió végrehajtó szerve jogi eljárást helyezett kilátásba.

A kifogásolt jogszabályi rendelkezés szerint az áramszolgáltatóban magánrészvényesek csak öt százalék erejéig gyakorolhatnak szavazati jogot. Ennél nagyobb beleszólást csak legalább 51 százalék erejéig köztulajdonú állami intézmények gyakorolhatnak. A helyzetet elemezve a Wirtschaftsblatt párhuzamot lát a magyarországi lex Mollal (vagyis a közellátás biztonsága szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló törvénnyel), illetve a Volkswagenben korábban fenntartott – azóta az Európai Bíróság által eltörölt – szavazási és tulajdonszerzési korlátozással. Utóbbi ügyében az Európai Bíróság tavaly októberi ítéletével már el is marasztalta az alsó-szászországi kormányt, az előbbinél még tart a bizottsági vizsgálat (VG, május 6., 4. oldal).

Most egy hónap áll Bécs rendelkezésére, hogy rendezze a Verbund ügyét, amely – ellenkező esetben – úgy is végződhet, hogy a brüsszeli bizottság az Európai Bíróság elé citálja az osztrák kormányt. A lap szerint az osztrák kormánynak küldött levélben olyan indoklás szerepel, hogy a szavazati jogok korlátozása kevésbé vonzóvá teszi a cégben a közvetlen beruházásokat és az értékpapír-befektetéseket, ez pedig ellentétes a tőke szabad áramlását célzó uniós alapszerződési elvekkel. VG

A Wirtschaftsblatt úgy tudja, hogy az ügyben „nem kizárt egy jogszabályi korrekció”.

A Wirtschaftsblatt úgy tudja, hogy az ügyben „nem kizárt egy jogszabályi korrekció”.-->