A kormány korrekciós intézkedései elérték fő céljukat - vélik az Ecostat elemzői

A nemzetközi helyzet

A hitelválság és a globális kereslet visszaesésének hatására a nemzetközi szervezetek a világgazdaság 2008. évi növekedési ütemének prognózisát sorozatosan lefelé korrigálják. Recesszió ugyan nem fenyeget, a növekedés azonban az elmúlt két évi csúcsot követően fokozatosan mérséklődik, a fejlett országok gazdaságában erősebben, a felzárkózó országokban kisebb mértékben. Az USA, Japán és az Európai Unió fejlődésére vonatkozó előrejelzések meglehetősen alacsonyak. A globális növekedést 5 százalék körülire prognosztizálják az intézmények. Az IMF prognózisa szerint az euró-zóna teljesítménye a tavalyi 2,6 százalékról idén 1,4-1,6 százalékra, jövőre 1,2 százalékra esik vissza. Németország gazdasági teljesítménye a 2007-ben elért 2,5 százalékos növekedés után idén 1,4, jövőre 1 százalékra mérséklődik. Európa feltörekvő országaiban több százalékponttal csökkent a gazdasági növekedés üteme az év első három hónapjában, és az ázsiai gazdaságokban is egyértelműek a mérséklődés jelei.
 
A konjunktúra lefutásával párhuzamosan a fogyasztói árak emelkedési üteme a világ minden országában megugrott. A nyersanyag- és olajárak emelkedéséből fakadó inflációs nyomás gyakorlatilag 2004 óta folyamatosan érvényesül, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek erőteljes drágulása 2006-ban indult meg. Az elmúlt egy évben, 2007. június elseje és 2008. június elseje között a WTI-típusú kőolaj ára kétszeresére, 65 dollárról 130 dollár fölé emelkedett. A búza 40 százalékkal drágább most, mint egy éve, de 2008. februárjában, az ez évi csúcsszintjén szintén kétszer annyiba került, mint az előző évben. Az inflációs sokkok következtében 2008 tavaszára az euró-zóna inflációs rátája 16 éve nem látott szintre, 3,6 százalékra emelkedett. Míg az infláció megugrása a fejlett országokban maximum néhány százalékpontos emelkedést jelentett, a fejlődő országokban ezt többszörösen meghaladóan nőnek a fogyasztói árak.
 
 
2008. évi hazai gazdasági folyamatok
 
 
A kormány korrekciós intézkedései 2007-ben elérték fő céljukat, egyensúlyjavító hatásuk teljesült, az államháztartás és a folyó fizetési mérleg a tervezettet meghaladóan javult. A GDP növekedési üteme az év második felében és 2008 első negyedévében jelentősen visszaesett, mértéke 1 százalék alá csökkent. A nemzetközi inflációs nyomás következtében a dezinflációs folyamat lelassult, a múlt évi infláció bő 1 százalékponttal meghaladta a tervezettet.
 
2008-ban az államháztartás pénzügyi egyensúlya a számítottnál kedvezőbb lesz, a 2008-ra tervezett 4,0 százalékos államháztartási deficit tartható. Az idei előirányzatok a tavalyitól eltérő tényezők (a reformintézkedések, egyszeri tényezők kiesése) hatására teljesülnek. Az egyensúlyi mutatók a vártnál kedvezőbbek is lehetnek, miközben a gazdasági növekedés csak lassan fog élénkülni, s a felerősödött bérnövekedési hullám is lassan mérséklődik. A növekedés legfőbb kockázatát a külső kereslet és az infláció alakulása jelenti. Az Ecostat számításai szerint a hazai gazdaság csak a második félévben fog élénkülni. A növekedés mérsékelt ütemét jelentős mértékben a globális gazdaság lassulása okozza, emellett a hazai fogyasztás és felhalmozás csak lassan élénkül.
 
A gazdaság 2008. évi növekedése mintegy kétszerese lehet a tavalyinak. A mezőgazdasági teljesítmények becslései optimistának tűnnek, az időjárási feltételek egyelőre kedvezőek. Az építőipar talpra állása nagy biztonsággal prognosztizálható. A lakossági fogyasztás kissé bővül, a beruházások fokozatosan élénkülnek. A nemzetközi konjunktúra ezzel szemben lanyhul, hatása egyértelműen negatív, de mértékét nehéz megbecsülni. A vegyes előjelek ellenére a veszteségeket elszenvedett építőipar megerősödése és várhatóan javuló mezőgazdaság révén a múlt évinél kedvezőbb, 2,6 százalék körüli GDP növekedéssel számolunk.
 
A gazdasági növekedés tényezői változóban vannak. A gazdasági növekedés lényeges összetevője a külkereskedelmi egyenleg javulása, ennek tendencia-formáló szerepe erős marad. A magyar exportlehetőségek szempontjából kedvező, hogy a kivitel eltolódott a dinamikusan fejlődő új tagállamok és az EU-n kívüli országok felé. Az Ecostat számításai szerint 2008-ban az export 11,2 százalékkal, az import 10 százalékkal bővül.
 
A termelő ágazatok magánberuházásainak gazdaságélénkítő szerepe fokozatosan erősödik. A beruházási aktivitás várhatóan 2008 második felétől élénkül, 2008-ban a beruházási ráta kedvező esetben elérheti a 4,2 százalékot. Az ÚMFT fejlesztési ráfordításai szórványosan megjelentek, az előző években kezdett EU-s fejlesztések forrásai bizonyos mértékben növelték a szűk hazai forrásokat. A beruházások műszaki összetétele tartósan kedvező, a gépek és berendezések fejlesztésének volumene 8,4 százalékkal emelkedett az első negyedévben, az építési beruházások viszont 15,5 százalékkal elmaradtak a múlt évitől. A gépberuházások élénkülése már tavaly is érzékelhető volt. Az építési beruházások teljesítményértékének csökkenése főleg az autópálya- és egyéb útépítések csökkenésével van összefüggésben.
 
A lakossági fogyasztás csökkenésének negatív szerepe megszűnik, a fogyasztás lassú bővülése javítja a növekedési kilátásokat. Mindezen tényezőket figyelembe véve 2009-ben már 3 százalék feletti GDP növekedéssel számolunk. Az államháztartás eredmény szemléletű hiánya 3,2 százalékra mérséklődhet, a Konvergencia Programban rögzített hiánycsökkentés a jelek szerint teljesíthető. A mérsékelt gazdasági növekedés ellenére az infláció a korábbi várakozásoknál magasabb marad.
 
2008 első hónapjaiban az infláció üteme lassan mérséklődött, az első negyedév átlagában 6,9 százalékot ért el. Az elmúlt év inflációs sokkjainak első hulláma lecsengőben van. Felerősödött viszont az egyes nemzetközi ártendenciákból (energia, nyersanyag, élelmiszerek) fakadó inflációs nyomás. Számításaink szerint éves átlagban az éves fogyasztói áremelkedés mértéke 6 százalék körüli lesz. Decemberre az infláció 4,5 százalékra mérséklődhet. A beruházási aktivitás várhatóan 2008 második felétől élénkül, 2008-ban a beruházási ráta elérheti, kedvező esetben elérheti a 4,2 százalékot. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv nyújtotta források hatása egyre inkább érezhető. 2008-ban a fejlesztések fokozatos javulása várható, a növekedés a feldolgozóiparban és az infrastrukturális fejlesztésekben jelentkezik, beleértve az egészségügyet, az oktatást és a környezetvédelmet is.
 
Összességében a 2008-2009. évi kockázatok nem az egyensúly, hanem a növekedés és az infláció oldalán vannak. A fő bizonytalanságot a világgazdasági környezet jelenti. A változások mértéke kezelhetőnek tűnik, 2010-re a gazdaság már kiegyensúlyozott feltételek között fejlődhet, a gazdaság növekedés üteme akár 4 százalék körül is alakulhat.