Friedrich Merzet megverték Brüsszelben és otthon se áll jól, megtépve lép 2026-ba, de a francia elnöknek még rosszabb

Friedrich Merz, Németország kancellárja aktív külpolitikai szerepvállalással igyekszik erősíteni az ország nemzetközi pozícióit, miközben hazai fronton egyre növekvő kihívásokkal szembesül. A CDU–SPD nagykoalíció feszültségei, a nyugdíjreform körüli viták és az Alternatíva Németországért (AfD) erősödő nyomása mind hozzájárulnak a kormányzati stabilitás eróziójához – írja a Magyar Nemzet a The Spectator brit hetilap elemzése alapján.

Merz hivatalba lépése óta – a februári előrehozott választások után – hangsúlyt fektetett az európai biztonság erősítésére, különösen az orosz fenyegetéssel szemben, valamint Németország szorosabb szövetségére az Egyesült Államokkal. Elődjével, Olaf Scholzcal ellentétben láthatóbb külpolitikai jelenléttel bír, és a migrációs politikában is szigorúbb hangot ütött meg, például Alexander Dobrindt belügyminiszter kinevezésével.

Ugyanakkor a belpolitikai nehézségek nem enyhülnek. A koalíciós partner SPD-vel folytatott viták, valamint a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát érintő legutóbbi konfliktusok jelentősen aláásták a kormány népszerűségét – egyes felmérések szerint a koalíció támogatottsága akár 20 százalékpontot is veszíthetett. Az AfD előretörése további nyomást gyakorol a CDU-ra, különösen a konzervatív szavazók megtartása terén.

Szakértők szerint a külpolitikai sikerek nem feltétlenül ellensúlyozzák a hazai gazdasági és szociális problémákat, mint a megélhetési költségek emelkedése vagy a fűtésszámlák terhei. Merznek a következő hónapokban bizonyítania kell, hogy képes egyensúlyt teremteni a nemzetközi ambíciók és a belpolitikai stabilitás között, különben tovább szűkülhet politikai mozgástere.

Emmanuel Macron sincs könnyű helyzetben

Emmanuel Macron francia államfő az első elnöki ciklusában (2017–2022) csak két miniszterelnököt fogyasztott azóta azonban a második, utolsó elnöksége alatt már ötöt. A politikai káosz fő oka a francia költségvetés zűrzavara és az amúgy is hatalmas, a GDP 110 százalékát is meghaladó államadósság. 

Az állampapírhozamok emelkedése a legmagasabb szintre nőtt 2011 óta, néha még Görögországét is meghaladva. Az elemzők egy része szerint az eurózóna második legnagyobb gazdasága az IMF-mentőcsomag kockázatával nézhet szembe. Velük szemben Giorgia Meloni a világháború óta az egyik leghosszabb ideig regnáló olasz kormány élén áll, miután stabilizálta a korábban bukdácsoló költségvetést.