2026-tól újra drágulhatnak a bankszámlák – mit érdemes tudni az ügyfeleknek?
2025 végén a hazai bankszektor egyik meghatározó kérdése már nem az volt, hogy növelik-e a lakossági bankszámladíjakat, hanem hogy mennyire halasztják el ezt a lépést az ügyfelek terheinek csökkentése érdekében. Idén Magyarországon a bankok a kormányzat ösztönzésével önkéntes moratóriumot alkalmaztak, amelynek keretében vállalták: 2026. június 30-ig nem emelik meg a lakossági bankszámlák díjait. Ez átmeneti védelmet nyújtott a fogyasztóknak, miután korábban a bankok az infláció követésével rendszeresen emelhették a számlavezetési és kapcsolódó díjakat.
Mit jelent a díjbefagyasztás a bankszámlák esetében?
Az önkéntes befagyasztás hátterében a kormányzat, a pénzügyi felügyelet és a Bankszövetség egyeztetései állnak, amelyek célja az volt, hogy enyhítsék a lakosságra nehezedő költségnyomást egy időszakban, amikor az infláció még komoly terhet jelent. A bankok így visszavonták a korábban bejelentett emeléseiket vagy egyenesen kedvezményeket vezettek be. Mindez azonban nem jelent végleges díjat, és nem is fed le minden bankszámlatípust:
a moratórium elsősorban a lakossági számlákra vonatkozik, és nem érinti automatikusan a vállalkozói számlákat, ahol a díjak így is emelkedhetnek az infláció és a tranzakciós illeték terhei miatt.
Mi várható 2026 második felétől?
Amint a moratórium lejár 2026 júniusában, a bankok újra élhetnek a jogszabályok adta lehetőséggel: inflációkövető díjemelést hajthatnak végre. A legtöbb elemző szerint ennek mértéke nem lesz elsöprő, várhatóan az infláció szintjéhez közelít – az MNB 2025-ös inflációs prognózisa például körülbelül 4,6 százalék körül alakul, ám az ezzel kapcsolatos végleges adatokat januárban fogják ismertetni. Ez azt jelenti, hogy a bankszámladíjak a 2026 második felében akár ennyivel is nőhetnek a jelenlegi szintekhez képest, ha a bankok élnek ezzel a lehetőséggel.
Fontos kiemelni: a moratórium lejárta nem automatikus emelést jelent. A bankok üzleti döntései, ügyfélszerzési stratégiái és versenyhelyzetük is befolyásolják, hogy egyáltalán és milyen mértékben módosítják árazásukat.
Egyes pénzintézetek akár úgy is dönthetnek, hogy nem élik meg a teljes emelési lehetőséget, hogy ne veszítsék el ügyfeleiket a versenyben.
Mit tehetnek az ügyfelek?
A moratórium ideje alatt és azt követően is érdemes aktívan kezelni a bankszámlával kapcsolatos költségeket.
- Figyelni a banki értesítéseket: minden banknak kötelező legalább 60 nappal előre jelezni az ügyfeleknek, ha díjemelést tervez.
- Összehasonlítani a számlacsomagokat: más bankok kedvezőbb feltételeket kínálhatnak.
- Átgondolni a váltást: ha a jelenlegi csomag nem versenyképes, a bankváltás akár havi szinten is megtakarítást hozhat.
Összességében tehát 2026 első felében – a moratórium miatt – a lakossági bankszámlák díjai nem fognak automatikusan nőni. Az év második felében viszont, amint a bankok visszatérnek a normál árazási gyakorlatukhoz, valószínűleg újra díjemelésekre számíthatnak az ügyfelek. Ez a legtöbb család számára néhány ezer forintos éves többletterhet jelenthet, de a tudatos számlakezelés és a piac figyelése komoly megtakarítási potenciált is hordoz magában.
