Kétfelől is harap az adó, ilyen világba érkezünk 2026-ban, vagy átgondolják újra?
A globális gazdaságban kevés olyan technikai jellegű fogalom létezik, amelynek annyira kézzelfogható következményei vannak, mint a kettős adóztatás. Bár első hallásra jogi részletkérdésnek tűnhet, 2026 felé közeledve egyre világosabb: a nemzetközi adóegyezmények megbomlása és az államok egyre keményebb bevételi törekvései érdemi hatást gyakorolnak a vállalkozásokra, a befektetésekre és a magánszemélyek pénztárcájára is. A folyamatnak van magyarországi relevanciája is.
A téma aktualitását jól jelzi, hogy az Egyesült Államok és Magyarország között 2024. január 1. óta nem hatályos a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, ami számunkra már önmagában is precedensértékű lépés a globális adózási környezetben.
Mit jelent a kettős adóztatás a gyakorlatban?
Kettős adóztatásról akkor beszélünk, amikor ugyanazt a jövedelmet vagy vagyont két különböző ország is megadóztatja. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha egy magánszemély vagy vállalat az egyik országban szerez jövedelmet, miközben egy másik országban adóügyi illetőséggel rendelkezik.
Tipikus példa a külföldi osztalék- vagy kamatjövedelem esete: az egyik ország forrásadóként levonja az adót, míg a másik ország – ahol a befektető él – szintén adókötelezettséget állapít meg.
A kettős adóztatási egyezmények célja évtizedeken át éppen ennek elkerülése volt. Az elmúlt években azonban egyre több ilyen megállapodás került politikai és költségvetési nyomás alá.
Miért válik különösen élessé a kérdés 2026-ban?
Az USA–Magyarország-adóegyezmény megszűnése nem elszigetelt jelenség, hanem egy szélesebb trend része. A járvány, az inflációs sokk, a geopolitikai feszültségek és a megugró költségvetési hiányok hatására sok állam tudatosan szigorítja a nemzetközi jövedelmek adóztatását. 2026-ra három meghatározó irány rajzolódik ki:
- egyre több ország próbál nagyobb részt kihasítani a külföldről származó jövedelmekből, különösen a befektetések és a digitális szolgáltatások területén;
- a korábban stabilnak hitt adóegyezmények politikai alku tárgyává válnak, és nem tekinthetők automatikus védelemnek;
- nő a magánszemélyek és a cégek mobilitása, ami újabb adóhatósági konfliktusokat generál.
Ez a hármas nyomás 2026-ban már nem elméleti kérdésként, hanem konkrét nettó jövedelemcsökkenésként jelenhet meg.
Hatás a befektetésekre: kevesebb hozam, nagyobb bizonytalanság
A kettős adóztatás egyik legközvetlenebb hatása a befektetési hozamok romlása.
Ha egy külföldi eszköz után az adott ország forrásadót von le, miközben a befektető saját országában is teljes adókötelezettség keletkezik, a nettó hozam jelentősen csökkenhet.
Ez 2026-ban különösen az alábbi területeken lehet érzékeny:
- amerikai osztalékfizető részvények,
- nemzetközi befektetési alapok,
- digitális platformokon és külföldi szolgáltatókon keresztül szerzett jövedelmek.
A befektetők várhatóan óvatosabbá válnak, és felértékelődik az adózási szempontok szerepe a portfólióépítésben. Ez akár a nemzetközi tőkepiaci áramlások lassulásához is vezethet.
Vállalkozások és multinacionális cégek dilemmái
A kettős adóztatás kérdése a vállalkozásokat sem kerüli el. Egy határon átnyúló tevékenységet végző cég számára 2026 egyik legnagyobb kihívása az lehet, hogy hol és milyen jogcímen adózik a nyeresége után, különösen akkor, ha a korábbi egyezmények már nem nyújtanak védelmet. A szigorodó környezet következtében:
- nőhetnek az adminisztratív és megfelelési költségek,
- gyakoribbá válhatnak az adóhatósági viták,
- csökkenhet egyes országok befektetési vonzereje.
Nem véletlen, hogy sok vállalat újraszervezi működését, és olyan piacokat keres, ahol az adózási szabályok kiszámíthatóbbak. Ez hosszabb távon a globális beruházási térkép átrendeződéséhez vezethet.
Magánszemélyek: befektetők, digitális nomádok, külföldön dolgozók
2026-ra egyre több magánszemély szembesülhet közvetlenül a kettős adóztatás következményeivel, különösen azok, akik:
- külföldön dolgoznak vagy vállalnak megbízásokat,
- online platformokon keresztül szereznek jövedelmet,
- több országban rendelkeznek befektetésekkel.
Számukra a kettős adóztatás nem elvont jogi probléma, hanem kézzelfogható jövedelemkiesés. Ezzel párhuzamosan nő az adótanácsadás iránti igény, miközben az ellenőrzések is gyakoribbá válhatnak.
Lehetséges forgatókönyvek 2026 után
Bár a jelenlegi trendek inkább szigorodást vetítenek előre, a helyzet hosszabb távon akár együttműködésre is kényszerítheti az államokat. A túlzott adóterhelés ugyanis végső soron a tőkét és a beruházásokat riasztja el. Elemzők szerint 2026 után elképzelhető:
- új, de szigorúbb feltételekhez kötött adóegyezmények megjelenése,
- célzott megállapodások egyes jövedelemtípusokra,
- egységesebb digitális adózási keretrendszerek kialakulása.
A kettős adóztatás kérdése 2026-ban már nem kerülhető meg. Az USA–Magyarország-adóegyezmény megszűnése világos jelzés: a korábban megszokott védőhálók nem feltétlenül működnek tovább. Egyelőre a legfontosabb, hogy a gazdaság szereplőinek – legyenek befektetők, cégek vagy magánszemélyek – tudatosabban kell kezelniük adózási helyzetüket, mert az automatikus megoldások korszaka véget érni látszik.
