Szorul a hurok Zelenszkij körül, Kijevbe legnagyobb riválisa tér vissza, Donbaszba meg az oroszok
Trump elnöknek több esze volt, mint a nyugat-európai stratégák zömének. A Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozója előtt felhívta Putyint, és jóval több mint egy óra hosszat beszélgettek. Hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője bejelentette: újabb, második telefonbeszélgetést terveznek a két vezető között.
Az első, vasárnapi telefontárgyalásról az orosz elnök külpolitikai főtanácsadója, Jurij Usakov adott tájékoztatást. Közben Zelenszkij újabb baklövést követett el, hasonló „elszólást”, mint amilyet korábban Putyin elnökkel szemben megengedett. Célzott az amerikai elnök halálára, ami ezen a szinten, ezekben a körökben nem számít jó tréfának.
A hátországból a frontra, krónikus emberhiánnyal küzdenek az ukránok
Moszkvában közölték, hogy az ukrán hadsereg 120-as számú területvédelmi dandárja (teroborona) gyakorlatilag megsemmisült, amikor ellentámadást indítottak az orosz erők ellen. Ez, ha igaz, több ezer katona halálát és sebesülését jelenti. Jegyezzük meg, hogy a teroborona az ukrán hadsereg kötelékében a védelem második-harmadik lépcsőjét jelenti és jellegénél fogva nem olyan hatékony, mint a frontvonalon lévő egységek.
Ukrajna az egyre növekvő emberhiány miatt kénytelen a területvédelmi erők egy részét „első vonalas” feladatokkal megbízni.
A moszkvai közlés szerint a teroborona dandár fele életét vesztette, a másik 50 százalék pedig megsebesült. Mindez Harkiv megyében történt, Liman közelében. Liman elfoglalását (orosz szóhasználattal felszabadítását) 2025. december 11-én jelentették be Moszkvában. A mostani jelentés megjegyzi, hogy az ütközőzóna létesítése, illetve kiszélesítése katonai módszerekkel folytatódik. A zóna méreteiről, elhelyezkedéséről nem szóltak. Orosz források szerint Szumi megyében is meghiúsították az ukránok kísérleteit, hogy területeket foglaljanak vissza.
Amerikai–orosz különbizottságok, klasszikus orosz módszer az időhúzásra
Jurij Usakov elmondta, hogy a december 28-i, a floridai Mar-a-Lagóban tartott Trump–Zelenszkij-csúcstalálkozó előtt a telefonbeszélgetés során
- az amerikai és az orosz elnök megállapodott arról, hogy két különbizottságot állítanak fel a biztonsági kérdések és a gazdasági ügyek hatékonyabb tárgyalására.
- A két bizottság felállításáról az amerikai fél kezdeményezése után állapodtak meg.
- Usakov azt is közzétette, hogy Trump elnök meg akarta beszélni Putyinnal
a jelenlegi helyzetet az Ukrajnában történtek hátterében és a vitás kérdések lehetséges megoldását.
- A két munkacsoporttal kapcsolatos kérdésekben 2026. január elején fognak megállapodni.
Rosszul áll Zelenszkij szénája
Zelenszkij elnök – az amerikai elnökkel folytatott tárgyalása után – elmondta, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin áttekintették a 28-ról ukrán átdolgozás után 20 pontosra csökkent ukrán–orosz rendezési megállapodás tervezetét. Végső megállapodás azonban nem született, kiderült, hogy Zelenszkij legalább még egy napot tölt Mar-a-Lagóban, Trump vendégeként és a tárgyalásokat is folytatják.
Arról azonban, hol tartanak, meglehetősen keveset tudni. Kremlhez közeli forrásokból kiderült, Moszkva nem adta fel eredeti elképzeléseit. Figyelmeztette is az ukránokat, hogy az idő nem nekik dolgozik. Azok a területek, amelyekről ma még tárgyalhatnak, holnapra már katonailag elfoglalt vidékek lehetnek, amelyek már nem tartozhatnak a tárgyalási alapba.
Annyi azonban mégis kiderült, hogy
- a demilitarizált zónákról,
- a tervezett különleges (szabad) gazdasági övezetekről – azaz a jövő Ukrajnáról – nem esett szó – válaszolta Zelenszkíj a Dzerkalo Tizsen tudósítója kérdésére.
- Ezzel szemben a tűzszünet ellenőrzésének módjáról viszonylag részletesen beszéltek – mondta az ukrán elnök az Interfax-Ukraina kérdésére.
Zelenszkij „rózsaszínű álomnak” minősítette a Donbaszban lévő, és a többségi, orosz lakosság támogatását élvező orosz erők követelését, hogy Ukrajna vonuljon ki a területről.
Megvan az országunk, a földünk, a területünk egysége, a kormányzatunk és megvannak az érdekeink is
– tette hozzá az ukrán vezető. Ukrajna érdekeinek megfelelően fogunk cselekedni – tette hozzá.
Ez megint csak azt tükrözi, hogy Kijev távol áll a reálpolitikától. Az oroszok újabb, igaz, kisebb jelentőségű, katonai előrehaladásról adnak számot. Egyértelművé vált, hogy
Moszkva nem megy bele az ukránoknak adandó két hónapos türelmi időbe, hogy időt adjon Kijevnek az össznépi referendum megszervezésére.
Az ukrán referendummal az Oroszország és Ukrajna között aláírásra tervezett általános megállapodást szentesítenék. Ebben a dokumentumban az ukránok szerint benne lenne a donyecki megyében szervezendő szabad – gazdasági, kereskedelmi – zóna felállítása, valamint az oroszok kivonulása Ukrajna valamennyi további részéből.
Tovább bonyolódik az ukrán korrupciós botrány
Közben az Ukrajnát átfogó korrupciós botrány felfejtése tovább szélesedik. A két korrupcióellenes szervezet, a NABU és a SAP nyomozása kiderítette, hogy
az ukrán parlamentben valóságos kifizetőhely működött.
Itt kapták zsebbe a parlamenti képviselők – ha „helyesen”, az utasítások szerint szavaztak a Radában a parlamentben – a második fizetésüket.
Zaluzsnij visszatérne
Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete január elején lemond tisztségétől. Visszavonulását a viszonylag fiatal és jó erőben lévő tábornok nem indokolta meg. Elemzők azt valószínűsítik, hogy amikor a jelenlegi, Zelenszkij vezette csapat megbukik, Zaluzsnij gyorsan kéznél akar lenni, hogy átvegye az ország vezetését. A Dzerkalo Tizsen nevű kijevi hírportál, hetilap szerint Zaluzsnijnak felajánlották a miniszterelnöki tárcát és/vagy az elnöki hivatal vezetését, de ő egyiket sem fogadta el.
