Közelítjük a maastrichti kritériumokat?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAmi a részleteket illeti. Az előrejelzés szerint az idén az államháztartási deficit várhatóan kisebb lesz a törvényben jóváhagyott 4 százaléknál, a kutatók 3,8 százalékosra várják. Ez azért lényeges, hogy így Magyarország már idén az úgynevezett túlzott deficit eljárás megszüntetésének közelébe ér (ahhoz – a nyugdíjpénztári korrekcióval – 3,6 százalékos hiány tartozik), sőt, akár teljesítheti is ezt a maastrichti kritériumot. Azonban ezzel is valószínűleg nálunk lesz a legmagasabb államháztartási hiány az EU-ban. A költségvetési kiigazítás megkezdésétől az idei évig végbemenő egyenlegjavulás több mint 40 százaléka a közterhek növekedéséből, 20-20 százaléka a bér- és a dologi kiadásokból, illetve 15 százaléka a beruházási kiadások visszafogásából adódik - mutat rá a jelentés.
A külgazdasági egyensúly is tovább javul. A folyó fizetési és tőkemérleg hiánya az I. negyedévben – az EU-támogatások élénkülése következtében – látványosan, 0,6 milliárd euróval csökkent, s 0,6 milliárd euróval nőtt a külföldi működőtőke beáramlása is. Az év egészében a külső finanszírozási igény 3,5 milliárd euróra, a GDP 3,2 százalékára csökken - tavaly 4 százalékos volt a mutató.
Az infláció fő hajtóereje az idén már nem a kiigazítás, hanem a világpiaci energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak növekedése. Az éves átlagos infláció 6,5 százalékra, az év végi árindex pedig 5,5 százalékra mérséklődik. A világ többi részéhez hasonlóan a magyar inflációs (dezinflációs) pálya is feljebb tolódott - mutat rá a GKI előrejelzése.
Mivel az egyensúlyjavítás szükségszerű negatív hatásai főleg tavaly érték a gazdaságot, idén, amikor a világban lassul a növekedés és fokozódik az infláció, nálunk fordítva történik: a tavalyi rendkívül alacsony szinthez képest gyorsul a fejlődés, s nagyon magas szintről, de lassul az áremelkedés.
-->
