Beruházásokkal a válság ellen

Széthúzás. A német fővárosban jól kivehető sértődöttséggel fogadták, hogy a holnap kezdődő EU-csúcs előtt Angela Merkel német kancellár nélkül egyeztetett Londonban Gordon Brown brit kormányfő, Nicolas Sarkozy francia államfő és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Pedig lenne mit tisztázni: a csúcson napirendre kerülő nézeteltérések nemcsak a konjunktúra élénkítését célzó pénzügyi hozzájárulásokra korlátozódnak, nincs egyetértés a légkörvédelemhez vállalandó megszorításokban sem. Barroso mindennek ellenére már arról fantáziál, hogy a gazdaságösztönző programokat nemcsak az EU-ban, hanem transzatlanti viszonylatban is össze kell hangolni.

A saját, 26 milliárd eurós fiskális élénkítő programjának néhány nappal ezelőtti ismertetésekor a francia államfő kijelentette, hogy csak a jövőt célzó beruházásoknak lehet értelmük és hatásuk a válság leküzdésében. A brit–francia különcsúcs után a brit miniszterelnök megerősítette ezt a törekvést: Gordon Brown kijelentette, hogy „amint a régi időkben a közúti és a vasúti infrastruktúra kiépítése adott erős ösztönzést a nemzetgazdaságoknak, hasonlóképpen ma a korszerű, digitális távközlési hálózatok létrehozatalára – illetve környezetbarát technológiák kimunkálására – kell nagy összegeket fordítani”. Ezekkel a kiadásokkal az országok valósággal „kiinvesztálhatják” magukat a válságból – mondta a brit kormányfő.

A két politikus ugyan utalt arra, hogy a hét végén telefonon egyeztettek Angela Merkel kancellárral, Berlinben ennek ellenére felzúdulást váltott ki, hogy a német kormányfőt nem hívták meg a tanácskozásra. Frank-Walter Steinmeyer külügyminiszter az EU-csúcs előtt rossz óment látott az ügyben, és külön sérelmezte, hogy Barroso a jelenlétével felértékelte a németek nélkül tartott minicsúcsot. A fejleményben az EUbusiness kommentátora a partnerországok által elégtelennek tartott német gazdaságösztönző tervek bírálatát is látni vélte.

Az EU által meghirdetett – a közösség teljes GDP-jének 1,5 százalékára rúgó – 200 milliárd eurós gazdaságélénkítő programokból a német kormány csak 31 millárd euróval venné ki a részét, amely aránylag kevés. Berlin számára mentségként néhány elemző azt hozza fel, hogy Merkel pénzügyi stábja igyekszik szárazon tartani némi puskaport arra az esetre, ha jövőre gyorsan kezdene duzzadni a munkanélküliség, és további, sürgősségi fiskális infúzió bizonyulna szükségesnek. Maga a kormány azzal védekezik, hogy partnerei ne büntessék újabb követelésekkel csak azért, mert a jó gazdasági helyzet idején rendbe tette az ország pénzügyeit. Néhány kommentátor emellett emlékeztet, hogy január 5-re fontos kabinetülést időzített Merkel, ahol még tehetnek bejelentéseket pótlólagos ösztönző lépésekről.

EU-szinten egyébként úgy számolnak, hogy a tagállamok összesített GPD-jének 1,5 százalékára rúgó ösztönző csomagból eddig egy 0,8-0,9 százalékpontnyi hányad jött össze a tagállamok által meghirdetett programok révén. A teljes 1,5 százalékból egy 0,3 százalékpontnyi rész az unió költségvetéséből származna. Az impozáns tételek láttán Barroso utalt arra, hogy nemzetközi léptékben is érzékelhető hatás eléréséhez össze kellene hangolni az amerikai és az európai terveket. VG

Környezetvédők bírálják a megállapodást, mert még mindig tartalmaz utalást a bioüzemanyagok célszerű felhasználására, amelyek tisztaságát sokan megkérdőjelezik. A csúcson parázs viták várhatók a szén-dioxid-kibocsátás visszafogásának konkrét módját illetően is.

Környezetvédők bírálják a megállapodást, mert még mindig tartalmaz utalást a bioüzemanyagok célszerű felhasználására, amelyek tisztaságát sokan megkérdőjelezik. A csúcson parázs viták várhatók a szén-dioxid-kibocsátás visszafogásának konkrét módját illetően is.

-->