Klímaválság: létkérdéssé vált – az már nem kérdés, hogy foglalkozni kell vele

A globális klíma- és természetvédelmi válság immár olyan szintet ért el, amely nem csupán morális kérdés, hanem gazdasági és társadalmi létkérdés is – mutat rá elemzésében a  Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF). Az éghajlat- és ökorendszer-feltételek megváltozása, vagyis a klímaválság azt jelenti, hogy az emberiség számára megszokott „biztonságos működési tartomány” („safe operating space”) több fontos határát már átléptük – mutat rá cikkében az Origo.

A szakértők példaként említik, hogy a globális átlaghőmérséklet első alkalommal haladta meg az iparosítás előtti korszakhoz viszonyított plusz 1,5 Celsius-fokos szintet. Emellett hetet a kilenc, úgynevezett „bolygóhatár” (planetary boundaries) keretéből túlléptünk, ami azt jelzi, hogy az ökoszisztémák olyan stressz alá kerültek, hogy fenntarthatóságuk és ellenálló képességük veszélybe került. A következmények súlyosak, az egészségügyi terhektől a gazdasági veszteségekig – például 2000 és 2024 között az éghajlati káresemények költségei már elérték a 3,6 ezermilliárd amerikai dollárt. Magyarországon ráadásul földrajzi elhelyezkedése miatt a hőmérséklet-emelkedés üteme meghaladja az európai és a globális átlagot – különösen a téli és a nyári évszakban. Korábbi cikkünkben mutattunk rá az éghajlatváltozás várható tendenciáira és hatásaira hazánkban.

A cikk szerint azonban fontos paradigmaváltás zajlik: a klíma- és természetvédelmi intézkedések már nem elsősorban „költségek” vagy „elkerülendő rosszak”, hanem befektetésnek tekintendők. Ez a szemléletmódváltás kulcsfontosságú. A teljes cikk az Origo oldalán olvasható el.