Deflációs veszély Európában
Felerősítette a deflációval kapcsolatos piaci félelmeket az Európai Központi Bank (EKB) rekordmértékű, 75 bázispontos csütörtöki kamatvágása. Elemzők arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy bár az eurózóna jelenleg 2,5 százalékos irányadó kamatlába még mindig a legmagasabb a G7-en belül, hamarosan elfogy a tér a ráta további mérséklésére. Ezt az aggályt csak megerősítette Jean-Claude Trichet EKB-elnök, amikor a csütörtöki döntés után a túlságosan alacsony kamatszinten való „beragadás” veszélyéről beszélt, vagyis arról, hogy zéró közeli értékről később nehéz lenne újból ésszerű szintre feltornázni a rátát.
Ha viszont a kamatvágásban rejlő lehetőségek lassan kifulladnak, akkor az EKB-nak világos tervet kellene kidolgoznia a monetáris enyhítés nem konvencionális eszközeinek használatára – sürgetik az elemzők. Könnyen elképzelhető ugyanis, hogy a deflációs veszély szükségessé teszi a további jegybanki beavatkozást. Az EKB jóslata szerint az eurózóna gazdasága jövőre akár egy százalékkal is zsugorodhat, miközben az infláció 1,4 százalékra lassulhat. A közös pénz 1999-es bevezetése óta ez lenne az első alkalom, hogy az infláció az EKB 2 százalékban megállapított határértéke alá csökken.
Bár Trichet szerint az infláció lassulása csak átmeneti lesz, és 2010-ben már 1,5–2,1 százalék közötti fogyasztóiár-drágulás várható, a defláció veszélyét komolyan kell venni, és stratégiát kell kidolgozni a megelőzésére – érvel Marco Annunziata, a londoni UniCredit MIB vezető közgazdásza. A Goldman Sachs befektetési banknál szintén úgy látják, a likviditási válságból kivezető jegybanki stratégia híján a pénzintézetek továbbra is korlátozzák a vállalatokat és a lakosságot célzó hiteleiket. Annyit azért már Trichet is elárult, hogy az EKB „alternatív módszereket” is fontolgat a pénzügyi rendszer egészségének a helyreállítására. Az opciók között említette kormányzati és vállalati kötvények jegybanki felvásárlását azzal a céllal, hogy a hozamok mérséklődése tovább ösztönözze a cégeket és a fogyasztókat a költekezésre.
Magyarországon azonban nem látszik reálisnak a defláció kialakulása. Amíg ilyen ütemben növekednek a hazai közüzemi díjak, és a forint sem mutat nagyon jelentős erősödést, addig nincs esély az árszínvonal jelentős csökkenésére – mondta kérdésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Még az MNB 2010-es, 2 százalék alatti inflációs prognózisát is túlzottan alacsonynak tartja a szakértő. Hozzátette: hamarosan várhatóan már nem is a 3 százalékos célt, hanem a maastrichti kritériumot kellene teljesítenünk, ha be akarunk lépni 2012–13 körül az eurózónába, ez a szint valószínűleg inkább 2-2,5 százalék környékén lesz. Ha mindennek ellenére defláció alakulna ki, az feltehetően a jelenleg vártnál is súlyosabb GDP-csökkenés következménye lenne – fűzte hozzá Török.
Szintén nem tartja valószínűnek defláció kialakulását itthon Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, és szerinte sem okozna gondot a 3 százalékos cél alatti inflációs ütem. Azt ő is elismeri, hogy egy hosszan elhúzódó defláció – amilyennel például Japán küzdött – nagy veszélyeket hordozna magában, és a gazdaságpolitika hagyományos eszközökkel csak nehezen tudná kezelni. Ha azonban átmenetileg lefelé húzza a belföldi árakat az importtermékek (elsősorban a földgáz) olcsóbbá válása, az akár jót is tehet a gazdaságnak, egyrészt a javuló cserearány, másrészt a lakosság növekvő vásárlóereje révén. BÁ–BD
Vállalati kötvényeket és állampapírokat vásárol a Fed
Az amerikai Fed már megkezdte vállalati kötvények felvásárlását, és kormányzati papírok „jelentős mennyiségű” megvételét is fontolgatja a monetáris lazítás alternatív eszközeként.A stratégiáról – amelyhez hasonlót az évtized első felében Japán alkalmazott a defláció elleni küzdelemben – a Fed monetáris tanácsának jövő heti ülésén döntenek.
Kamatcsökkentésre a Fednek az EKB-nál is kevesebb a lehetősége, hiszen az irányadó ráta egy százalékon áll.
Az amerikai fogyasztói árindex egy százalékkal esett októberben, erre az adatgyűjtés 1947-es kezdete óta nem volt példa.
A Fednél ennek ellenére csak az infláció mérséklődésére számítanak, deflációra nem.
A stratégiáról – amelyhez hasonlót az évtized első felében Japán alkalmazott a defláció elleni küzdelemben – a Fed monetáris tanácsának jövő heti ülésén döntenek.
Kamatcsökkentésre a Fednek az EKB-nál is kevesebb a lehetősége, hiszen az irányadó ráta egy százalékon áll.
Az amerikai fogyasztói árindex egy százalékkal esett októberben, erre az adatgyűjtés 1947-es kezdete óta nem volt példa.
A Fednél ennek ellenére csak az infláció mérséklődésére számítanak, deflációra nem.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.