Nem jöttek be a jóslatok

Az idén is mindenki túlbecsülte a GDP-növekedés ütemét. Úgy néz ki, ezúttal az ICEG járt a legközelebb a valósághoz. Az eddig megjelent adatokból látszik, hogy ebben az évben sem lesz érdemben gyorsabb a GDP bővülése, mint tavaly volt. Jobb esetben 1,3, rosszabb esetben akár egy százalék alatt alakulhat a mutató éves átlagban, attól függően, hogy mekkora visszaesést könyvelhetünk el a negyedik negyedben. Még az sem segített, hogy 2008-ban szökőnap volt, ami önmagában is 0,2 százalékpontos növekedési többletet jelent (ezt nevezik naptári hatásnak). A tavalyi esztendőre előzetesen a legalacsonyabb prognózist adó Pénzügyminisztérium bő egy százalékponttal nagyobb bővüléssel számolt az év elején, mint ami végül bekövetkezett 2007-ben. A felülvizsgált adatok szerint akkor 1,1 százalékos volt a gazdasági növekedés.

Az idén is nagyjából ugyanannyival lőtték fölé a bővülési ütemet a szakértők, mint tavaly. Míg azonban 2007-ben a fiskális megszorítások fékező hatása okozta a meglepetést, ebben az évben az előre számítottnál jóval kedvezőtlenebb külső környezet okolható ezért. Az év elején még az előzetesen vártnál kedvezőbb nyugat-európai konjunktúra altatta el a szakértőket, az ősz viszont alaposan megváltoztatott mindent. A hirtelen recesszióba zuhanó nagy európai gazdaságok kereslete olyan meredek csökkenésnek indult, hogy a magyar kivitel – példátlan módon – szűkülést is produkált a havi adatok szerint (legutóbb augusztusban). Az sem fordított a trenden, hogy a hazai mezőgazdaság a tavalyi pocsék esztendő után kirobbanóan jól teljesített, erre alapozta optimista prognózisát valamennyi kutatóintézet és piaci szakértő. Az ipar azonban – főként a második fél évben – minden várakozást alulmúlt, ezzel, lévén a nemzetgazdasági súlya közel hatszorosa a mezőgazdaságénak, elkerülhetetlenné tette a lassulást. Az építőipar válsága is tovább tart, mint azt gondolni lehetett év elején, amikor megtörni látszott az építések korábbi, csökkenő trendje. A kedvezőtlen külpiaci hatásokat ráadásul képtelen ellensúlyozni a kormány fiskális eszközökkel, mivel a bizonytalanná vált pénzügyi környezetben további megszorításokra kényszerül, hogy fenntartsa a finanszírozhatóságát.

Az idei GDP-növekedési prognózisokat tekintve a leginkább derűlátó ismét a GKI volt, ezért megint ők fogtak mellé a legjobban. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezúttal kevésbé lógtak ki fölfelé a mezőnyből, mint tavaly, sőt, a bizonytalanságot hangsúlyozandó egy elég tág tartományt adtak meg tavasszal a mutatóra. Az ICEG viszont már áprilisban levitte a prognózisát 2 százalékra, ezzel valószínűleg egy százalékponton belül lesz a tévedésük.

Az egyedi hatások mellett mélyrehatóbb okok is állnak a vártnál lassabb növekedés mögött: míg egy éve elfogadott volt az a vélekedés, hogy a magyar gazdaság potenciális bővülési üteme 4 százalék körül van, az idén ezt már több szakértő is kétségbe vonta. Felszínre kerültek azok a strukturális gondok, amelyek megakadályozzák a foglalkoztatás bővülését és a feketegazdaság megzabolázását.