Szlovákiát előrelendítette az euróbevezetés elérése – mondta Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja a Magyar Közgazdasági Társaság rendezvényén az MNB-ben. A korábbi hátrányt sikerült ledolgozni, amit főként a strukturális reformok segítségével érte el az ország. Az adó- a nyugdíj- a szociális reform egyaránt segített a fellendülésben, emellett szerencsés időpontban sikerült belépni, a válság még nem bontakozott ki, és az olaj- és egyéb nyersanyagárak sokkja is kívül esett a mérési időszakon. A stratégiát nem egy olyan időpontban készítették, amikor jól álltak volna a dolgok.
Elég hamar döntöttek a technikai kérdésekről is, 2005 novemberében lépett be Szlovákia az ERM-be. Az euró már idáig is nagyon sokat segített a szlovák gazdaságnak, egyfajta kényszerzubbonyként funkcionált a kormány számára. Ugyanakkor nem célként, hanem eszközként tekintenek az euróra, és igyekeznek ezt kihasználni. Előre nem lehetett biztos benne senki, hogy ugyanúgy bírálják el, mint az első körben csatlakozott országokat, főként a fenntarthatósági kritérium számított bizonytalannak – mondta a szlovák szakember. Fontos a politikai konszenzus az euróbevezetéssel kapcsolatban, és kiemelt szerepe van a kommunikációnak is. Kiemelte a transzparencia fontosságát: az EU elvárja, hogy a fiskális politika átlátható legyen, mert ez alapján is dönt a felvételről.
Bár több mutató tekintetében jó irányban mozdult el hazánk a maastrichti kritériumokban, a közgazdasági szempontokat is szem előtt kell tartani – mondta ugyanitt Csermely Ágnes, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági főosztályvezetője. A pénzügyi integráció buborékokat is tud generálni, amit a balti országok példája is mutat, de nálunk is megfigyelhető volt hasonló folyamat. Az euróbevezetés arra a problémára is megoldást nyújtana, hogy a jövedelmek forintban keletkeznek, viszont devizában adósodtak el a szereplők. A rugalmasságán viszont javítani kellene, és a fiskális politika sem alkalmas jelenleg a külső sokkok kezelésére. Hosszabb távon ugyanis 0,5 százalékos költségvetési hiány jelentene kellő mozgásteret, most viszont még mindig jóval efölött vagyunk.
A fő versenyhátrányunkat a foglalkoztatásban látja a jegybanki szakember, kiemelte: a 25-34 éveseket kivéve minden korosztály aktivitási rátája elmarad az uniós átlagtól. Az intézményi keretek pedig nem indokolnának ilyen leszakadást. A magas a bérre rakódó magas terhek, és a gáláns szociális rendszer viszont egyértelműen versenyhátrányt jelentenek még a régión belül is. A jövedelmek eltitkolása miatt pedig hiába magasak az adókulcsok, ez csak átlagos bevételhez juttatja az államot. A szakértő óvott attól, hogy becsússzunk az euróövezetbe, anélkül, hogy a szükséges reformokat végrehajtanánk, mert az azok végrehajtásához szükséges fiskális mozgásteret elveszítenénk.
