Magyar gazdaság

Nem javult a külső egyensúly

A várttal ellentétben nem javult a magyar gazdaság külső egyensúlya a pénzügyi válság begyűrűzését követően sem. A most megjelent fizetési mérlegadat ugyanakkor egyszeri hatások miatt is lehet ilyen negatív.

A beszűkült külső források ellenére továbbra is igen jelentős maradt a magyar gazdaság negatív hitelpozíciója. Ennek finanszírozásában pedig egyre jelentősebb részt tesz ki az eladósodás, ami a nem adóssággeneráló finanszírozást már közel hatszorosan haladja meg. A szakértők eddig optimistán vélekedtek a külső egyensúly idei alakulását illetően, de a lehet, hogy a kedvezőtlen utolsó negyedévi adatok alapján felülvizsgálják a prognózisokat.

A külfölddel szemben fennálló finanszírozási igény (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiánya), az előző negyedévhez képest nem változott, 2517 millió eurót tett ki az MNB adatai alapján 2008 IV. negyedévében (forintban számítva 660 milliárd forint), a szezonális hatások kiszűrésével 2247 millió euro, ami a GDP 8,9 százaléka. A vártnál nagyobb hiányadat ugyanakkor nagy részben becsléseken alapul, ami a mostani, recessziós környezetben nagyobb bizonytalanságot hordoz magában. A folyó fizetési mérleg hiánya 2008 negyedik negyedévében a szezonális hatásokat kiszűrve 1952 millió euro volt, mintegy 150 millióval nagyobb az előző negyedévi hiánynál.

Egyedül a külkereskedelmi egyenleg mutatott jelentős javulást a tavalyi év során, bár itt is némi gyengülés volt az év utolsó időszakában. Az áruforgalom hiánya a szezonális hatásoktól megtisztítottan 80 millió euróra csökkent úgy, hogy az export és az import szintje az előző negyedévhez képest közel 15%-kal visszaesett. A szolgáltatás bevételek csökkentek a negyedik negyedévben, a kiadások növekvő tendenciája nem változott. A szolgáltatások bevételi többlete a negyedik negyedévben 178 millió euró volt. Az EU-val kapcsolatos negyedik negyedéves tranzakciókat tekintve, a folyó transzferek hiánya 137 millió euro, míg a tőketranszferként elszámolt tranzakciók bevételi többlete 77 millió euro. Összességében tehát a negyedik negyedévben 60 millió euro kiadási többlet keletkezett az EU-transzfereken. A kapott támogatások jelentős visszaesést mutattak, de ezt egyszeri hatások okozták, az idei első negyedévben már újra jelentős források érkeztek az Uniótól hazánkba.

2008 IV. negyedévében a nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megvalósuló tőkemozgások egyenlege összességében 448 millió euro forrásbeáramlást mutatott. Ebből a magyar befektetők külföldre irányuló, részesedés formájában megvalósuló közvetlen tőkebefektetésének értéke 665 millió eurót, a külföldi befektetők magyarországi tőkebefektetései 813 millió eurót tettek ki. A magyarok külföldi befektetéseihez kapcsolódó újrabefektetett jövedelmek 175 millió euróval, míg a külföldiek magyarországi befektetésein elszámolt újrabefektetett jövedelem 1816 millió euróval növelte a befektetések értékét. A tulajdonviszonyt megtestesítő portfólió befektetéseknél 1341 millió euro forráskiáramlás történt, ebből 128 millió euro volt a magyar befektetők külföldi részvényvásárlása és 1213 millió euro a külföldiek részvényeladása.

Az adóssággeneráló finanszírozás egyenlege a negyedik negyedévben 2441 millió euro volt, ebből a közvetlen tőkebefektetésekhez tartozó egyéb tőkemozgásoknál a magyar befektetők külföldi közvetlen tőkebefektetéseihez 373 millió beáramlás, a külföldiek magyarországi tőkebefektetéseihez pedig 667 millió euro forráskiáramlás kapcsolódott.

Az IMF-EU hitelcsomag nyomán jelentősen megnőtt az ország devizatartaléka, 2008. december végén a jegybanki tartalékok értéke 24,0 milliárd euro volt. Korábban ez alig haladta meg a 17 milliárd eurót, ami több szakértő szerint egyik fő oka volt annak, hogy Magyarországot lényegesen erőteljesebben sújtotta a pénzügyi válság, mint a régiós társakat.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek