BUX 39,352.08
+0.24%
BUMIX 3,714.21
-0.90%
CETOP20 1,755.75
+0.47%
OTP 8,158
+0.07%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.33%
0.00%
ZWACK 18,700
+0.27%
0.00%
ANY 1,560
-0.95%
RABA 1,075
-2.27%
+1.39%
-1.54%
-0.65%
+1.48%
+1.44%
+2.38%
-4.24%
0.00%
+2.70%
OTT1 149.2
0.00%
-1.36%
MOL 2,902
-1.02%
-2.44%
ALTEO 2,350
-0.84%
-8.11%
-2.37%
EHEP 1,020
+2.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.26%
-2.69%
-3.32%
0.00%
-2.23%
-0.83%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
-0.90%
NAP 1,238
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Sok a jó magyar szakember

Magyarországon a térség többi államával összehasonlítva meglehetősen jó szakember-ellátottsággal találkoznak a vállalatok. Ez szűrhető le a Heidrick & Struggles vezetői tanácsadó cég és az Economist Intelligence Unit elemzéséből, amely tizenhárom közép- és kelet-európai államban vizsgálja a helyzetet több tucat demográfiai, oktatási, kutatás-fejlesztési, munkaerő-piaci, makrogazdasági és társadalmi mutató alapján. A „képzettségi index” (talent index) nemcsak a szakember-ellátottság alapmutatóit igyekszik számba venni, hanem azt is, mennyire sikerül a tehetségeket kiaknázni.

Magyarország a 2007-es adatok szerint Ausztria, Orosz-, Lengyel- és Csehország mögött az ötödik helyen állt, de a szakemberek várakozása szerint 2012-ben – Csehország jelentős lemorzsolódásának köszönhetően – már a negyedik helyet foglalja el. Pesszimistábban látja a listán való előrelépést Küzmös László, a Get Work Hungary Zrt. elnöke. A szakember úgy véli, a hazai munkavállalók kiváló képzettsége nagymértékben annak köszönhető, hogy a multinacionális vállalatok sokat áldoznak a szakmai oktatásra és a készségfejlesztésre. A recesszióban azonban a cégek szerepvállalása csökken, az oktatásra fordított (erő)források is apadnak. Kicsit optimistábban látja a helyzetet Varga Krisztina, a Workplus Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint a következő három-négy évben a cégek uniós forrásokból igyekeznek megoldani a munkahelyi képzéseket. Főleg a nyelvi képzések kerülnek előtérbe, ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy még több hazai munkavállaló állja meg a helyét az idetelepülő szolgáltató központokban. Egyébként épp a gazdasági válság miatt a vizsgált országok többségénél csökkenő indexértékkel számolnak az elemzés készítői, ám a változás mértéke nagyon eltérő. Még nagyobb eltéréseket találunk az egyes országok között a képzettségi indexet alkotó hét részterület szerint. Hazánk például viszonylag jól áll a köz- és felsőfokú oktatás színvonala, a működőtőke-beáramlás nagysága, valamint a tehetségek kibontakozásának feltételei alapján, ezzel szemben a demográfiai tényezők, a munkaerő mobilitása, illetve a tehetséges szakemberek megtartása terén nem túl rózsás a helyzet. A mobilitás területén a szlovákokról és az osztrákokról, a tehetségek megtartásában az oroszokról (!) és ismét az osztrákokról kellene elsősorban példát vennünk. Küzmös László szerint a tehetségek megtartása terén valóban van mit tanulnunk, különösen mert a multinacionális vállalatok anyacégei kedvelik a magyarokat, éppen az előképzettségük, a tanulási hajlandóságuk miatt szívesen „szippantják” el őket. Varga Krisztina úgy véli, mivel a magyarok röghözkötöttek, a legtöbbjük pár év után kiforrott szakemberként visszatér az országba, bár az elvándorlási kedv most megnőtt, ugyanis nagyobb politikai kiszámíthatóságra, jobb országhangulatra vágynak a magyar szakemberek. KI–TG

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek