Már ebben az évben él a válságadó a nyugdíjakra és a jövedelmekre
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA gazdaság romlása miatt idén már harmadszor módosított költségvetés 111,2 milliárd kunás bevétellel és 120 milliárd kunás kiadással számol. Az államháztartás hiányát a hazai össztermék (GDP) 2,8 százalékára remélik csökkenteni a korábbi, 3,3 százalékos hiánycélról.
Az új büdzsében 510,5 millió kunával kevesebb a minisztériumok kiadása, de a módosítás elsősorban a bevételek növelésével számol. Szombattól, augusztus elsejétől egy százalékponttal 23 százalékra emelik az áfát, és a jövő év végéig különadót, úgynevezett válságadót vetnek ki a személyi jövedelemadón felül és kívül a havi 3000 kunát (mintegy 120 ezer forint) meghaladó fizetésekre, nyugdíjakra és minden más jövedelemre.
A válságadó kulcsa a 3000 és a 6000 kuna közötti jövedelemrészre 2 százalék, illetve a 6000 kuna fölötti részre 4 százalék. A horvát költségvetés idén 755 millió kuna, jövőre 2,1 milliárd kuna többletbevételt remél az új adótól.
Horvátországban sávos jövedelemadózás van: az évi jövedelem első 18 ezer kunája adómentes, 18 ezer és 36 ezer kuna között a kulcs 15 százalék, a 36 ezer és 81 ezer kuna közötti részre 25 százalék, a 81 ezer és 252 ezer kuna közötti részre 35 százalék, az afölötti jövedelemrészre 45 százalék.
A horvát gazdaság teljesítménye kilenc éve nem tapasztalt mértékben, 6,7 százalékkal csökkent az idei első negyedévben. Visszaesett a legnagyobb ágazat, az idegenforgalom is. Az év első öt hónapjában 9 százalékkal csökkent a turisták száma a tavalyi első öthavihoz képest. A munkanélküliség júniusban már az egymást követő ötödik hónapban növekedett. A 4,5 millió lakosú országban 247 ezer fölé emelkedett a regisztrált munkanélküliek száma, ez 11,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Elemzők szerint Horvátország akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat. Ivan Suker pénzügyminiszter azonban nemrégiben úgy vélekedett, hogy az IMF nélkül is úrrá lesznek a nehézségeken.
Július elején a horvát kormány rontotta a gazdaság idei teljesítményére szóló előrejelzését: 4,5 százalékos GDP-csökkenésre az addig várt 2 százalékos visszaesésről.
