BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem győznek megszabadulni a bankkártyáktól a tulajdonosok

Az amerikai bankok súlyos veszteségei után az európai pénzintézeteknek is nagyarányú fizetésképtelenségi hullámra kell felkészülniük hitelkártya-követeléseik terén.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése szerint az USA-ban a közel 2 000 milliárd dollárnyi ilyen úton felhalmozott adósságtömeg több mint 14 százaléka veszik el az idén, miközben a majdnem 2500 milliárd dolláros európai állománynak valószínűleg 7 százalékát kell majd leírniuk a bankoknak. Különösen számottevő Nagy-Britannia kitettsége. A szigetország polgárai az európai átlagnál is szívesebben finanszírozzák kiadásaikat hitelkártya-adóssággal, és átlagosan éves jövedelmük 170 százalékának megfelelő tartozás terheli őket.

A lapunknak nyilatkozó hazai bankok szerint ugyanakkor a magyarországi hitelkártyapiacon egyelőre kevéssé érződik a gazdasági válság hatása. A CIB Banknál nem tapasztalták, hogy az utóbbi hónapokban emelkedett volna a visszaadott plasztikok száma, és az OTP Bank is csak a kereslet mérséklődéséről számolt be.

A visszaadott kártyák számának emelkedését egyedül a Budapest Bank jelezte, ám ez náluk is csak néhány százalékos. A szerződések megszüntetésének ugyanakkor igen sok oka lehet, ennek vélhetően csak egy része magyarázható közvetlenül a gazdasági válsággal. A bank szakértői szerint a szerződést felmondó ügyfelek többsége most is azért dönt a kártya bezárása mellett, mert nincs rá szüksége.

A korábbi években sok itthoni bank keresztértékesítés útján építette fel hitelkártya-portfólióját, és a „begyűjtött” plasztikokat az ügyfelek többsége néhány tranzakció után nem használta többé. Idővel azonban nyilvánvalóvá válik, hogy még egy alvó kártyával kapcsolatban is felmerülhetnek költségek, ezért inkább igyekeznek megszabadulni a nem használt plasztikoktól.

A második csoportba tartoznak azok, akik ugyan igényeltek hitelkártyát, később azonban az ezzel járó költségek, kamatok túl magasnak bizonyulnak. Az előzőeknél kisebb kör azon ügyfeleké, akik vagy a bankkal szembeni elégedetlenségük okán szüntetik meg szerződéseiket, vagy azért, mert nem azt kapták a terméktől, amit vártak. A válság kapcsán leginkább az első két csoportban érezhető kisebb mértékű növekedés – emelték ki a hitelintézetnél.

A hazai hitelkártyapiac ugyanakkor már láthatóan stagnál: míg 2005-ben még duplázódott az ilyen típusú plasztikok száma, addig tavaly már mindössze kétszázalékos növekedést regisztrált a jegybank.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.