Viszlát, fiskális szigor?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKockázatok. Nem kell figyelembe venni az állami cégek eredményét a 2010-es költségvetésben, a honatyák ugyanis hétfő este a T. Házban „kiszavazták” a tavaly elfogadott közpénzügyi törvénycsomag erről szóló paszszusát.
Az éppen a fiskális fegyelem erősítésének reményében hozott szabály eredetileg úgy szól, hogy a többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok számviteli eredményének az állami tulajdonnal arányos részét a mérlegkészítés évében költségvetési tételként el kell számolni. Vagyis a veszteség kiadásnak, a nyereség pedig bevételnek minősül. Mindezt már a 2010. évi költségvetési törvény készítésekor figyelembe kellene venni, annak ellenére, hogy a szigorítás csak jövő év elejétől válik hatályossá, vagyis vált volna.
A frissen megszavazott lazítás arra hivatkozik, hogy meg kell teremteni a magán- és a cégjogi szabályokkal való összhangot. A Költségvetési Tanács (KT) – amely már a módosító javaslat elfogadása előtt szót emelt a fiskális szigor puhítása ellen – azonban úgy véli: egy büdzsét érintő elszámolásnak nem kell megfelelni a magánjogi elvárásoknak, a változtatás pedig jelentős visszalépés a költségvetési fegyelem terén. Emlékeztetnek: korábban komoly hitelességvesztéssel járt, hogy az állami cégek veszteségét csak többéves késéssel „vallotta be” a pénzügyi kormányzat. Tudható az is, hogy nem kis tételekről van szó: a szakemberek csak a MÁV-nál 60-70 milliárd forintos deficittel számolnak 2010-ben.
A Költségvetési Tanács véleménye ugyanakkor számos más módosító javaslat kapcsán is finoman szólva elsikkadt. Az Országgyűlés annak ellenére bólintott rá arra, hogy a kabinet jövőre még 270 milliárd forintot szánhat a bankok tőkeemelésére, hogy a szervezet szerint ez jelentős kockázatot hordoz a büdzsére nézve. Szintén a költségvetés egyensúlyát fenyegeti a KT szerint az a lazítás, mely szerint a közüzem típusú költségvetési szervek a jövőben hiteleket vehetnének fel saját tulajdonú vagyonuk terhére.
A fiatalok számára jó hír, hogy – bizonyos feltételek mellett – a munkát vállaló hallgatók keresete a minimálbér kétszereséig adóterhet nem viselő jövedelemnek minősül 2010-től. Vagyis beleszámítana a személyi jövedelemadó alapjába, de önmagában ez után nem kellene adót és járulékot fizetni. Ez azonban szintén a költségvetési bevételeket csökkenti, az pedig a kiadásokat növeli, hogy – egy szintén megszavazott módosító javaslat szerint – egy családban az eredetileg kilátásba helyezett egy helyett két személy is kaphat dotációt: egyikük rendelkezésre állási támogatást, másikuk pedig rendszeres szociális segélyt.
A költségvetéssel kapcsolatos módosító javaslatok között több olyan tétel is szerepel, amely 2010-ben átmenetileg megkönynyíti a kormány helyzetét, ám 2011-től ismét terheket ró a büdzsére. Ilyen az, hogy az egyházak támogatásában csak jövőre érvényesülne az úgynevezett félszázalékos szabály, 2011-től azonban visszatérne az „egyforintnyi felajánlott adóhoz egyforintnyi további állami támogatás jár” elv. KR
Csökken a távhő áfája
Immár biztos, hogy jövőre 18-ról 5 százalékra csökken a távhő- és 25-ről ugyanennyire a megújuló energiákon alapuló hőszolgáltatás áfakulcsa: az Országgyűlés megszavazta az erről szóló a javaslatokat.Ez mintegy 18 milliárd forintot von el a 2010-es büdzsétől, ezt a kabinet jövőre a 125 milliárd forintos céltartalékból ellensúlyozná, ám a 2011-es fedezet egyelőre kérdéses.
Ez mintegy 18 milliárd forintot von el a 2010-es büdzsétől, ezt a kabinet jövőre a 125 milliárd forintos céltartalékból ellensúlyozná, ám a 2011-es fedezet egyelőre kérdéses.
Főbb aggályok (Költségvetési Tanács, a módosító javaslatok kapcsán)
a kötelező ellentételezés hiánya
a közpénzügyi szabályok figyelmen kívül hagyása
romlik a fiskális fegyelem
növekedhet a „lappangó” adósság
jelentős eltérések lehetnek a tervezett és a valós hiánycél között-->
