A Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnökkel folytatott megbeszélések után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök és pénzügyminiszter, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke úgy nyilatkozott, hogy "megérti", miért állította le a kínai kormányzat a jüan felértékelését a világméretű pénzügyi és gazdasági válság közepette, de - tette hozzá - azt már nehéz megindokolni, miért csökkent a jüan árfolyama az utóbbi időben, tekintettel Kína továbbra is gyors gazdasági növekedésére és hatalmas devizatartalékára.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke azt mondta, "időszerű" folytatni a jüan felértékelését. Hozzátette: ígéretet kapott a kínai vezetőktől a korábbi, felértékelő árfolyam-politika folytatására, habár "talán nem azonnal".
Joaquín Almunia, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa azt mondta a Nankingban tartott közös sajtóértekezleten, hogy a kínai vezetők közölték: a jüan felértékelésének újrakezdése a belső ösztönző gazdaságpolitika visszavételének része lesz. Juncker azonban ezt kiegészítette azzal, hogy egyetértettek a kínai vezetőkkel: még sem Kínában, sem az EU-ban, sem sehol a világon nem jött el az állami gazdaságösztönzés leépítésének ideje.
A kínai kereskedelmi minisztériumban az EU-küldöttség látogatásához időzítve bejelentették, hogy bővítik a "régiért újat" kiskereskedelmi programokat, amelyek keretében ár- és adókedvezményekkel támogatják nem csak autók, hanem mindenféle háztartási gép becserélését is új termékekre falun és városban egyaránt. Ez is része a kínai kormány tavaly ősszel indított, közel 600 milliárd dollár értékű belső ösztönző programjának.
Kína 2005-ben tért át a jüan napi lebegtetésére, és a következő három évben a kínai valuta 21 százalékkal erősödött a dollárral szemben. Az támogatása végett azonban a kínai kormány tavaly ősszel leállította a fokozatos felértékelést.
Bonyolult helyzet alakult ki. A fejlett országoknak egyfelől továbbra is érdekük az erősebb jüan, amely gátolhatja a kínai exportdömpinget, és támogatná a kínai hazai kereslet és az bővülését. A Húszak (G20) az utóbbi hónapokban többször állást foglaltak a világgazdaság "egyensúlyos" fejlődése mellett, ami elemzők szerint éppen ezt jelentené: erősebb felzárkózó piaci valutákat és ehhez képest gyengébb dollárt és eurót.
Másfelől a fejlett országoknak átmenetileg érdekük a nagy kínai kereskedelmi többlet is, amennyiben Kína ebből a többletből tud a rohamosan növekvő amerikai és európai közadósságok egyik legnagyobb - az Egyesült Államok esetében a legnagyobb - külföldi vásárlója lenni. Kötvényvásárlásai közvetve finanszírozzák a hatalmas költségvetési deficiteket okozó állami gazdaságösztönzést a fejlett országokban, és támogatják a dollár és az euró árfolyamát, ami pedig enyhíti az e valutákban jegyzett közadósság terhét.
