Magyar gazdaság

"Csak a döglött ló tetemét helyezték át?"

A világ és a magyar gazdaság is abba az állapotba került, amikor a józanság mindennél fontosabb gazdaságpolitikai követelménnyé lépett elő. Ázsia biztató jelei és az erőteljesnek mondható legutóbbi amerikai növekedési adat ellenére nem lankad a vita, hogy az eddigi válságkezelő lépések sikeresnek tekinthetők-e, vagy csupán „a döglött ló tetemét” helyezték át egy távolabbi utcába – írja a Világgazdaságban Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

Az indokolt szakmai kétkedés és bizonytanság legfőbb oka az, hogy a pénzügyi, majd a gazdasági válság kirobbanásának közvetlen és első látszatra kézenfekvő tényezőin túl nincs átfogó és hiteles elméleti válasz a krízis természetét illetően. A pénzpiaci túlburjánzás, a reál- és a pénzügyi szféra teljes szétszakadása, a globalizáció okozta új helyzet, stb. valószínűleg fontos szerepet játszott a dolgok ilyetén alakulásában.

Ez idáig meg nem válaszolt kérdés azonban egyrészt, hogy csak ezek az új fejlemények okozták-e a bajt, másrészt, hogy a válságok eddigi kezelésének eszközei – állami túlköltekezés, az állami kontroll erősítése stb. – adekvát és elégséges válaszok lehetnek-e a kibontakozott világméretű probléma megoldásához.

Jogosnak tűnhet az a vélekedés, hogy Magyarországon miért foglalkozunk a világválság eddig meg nem válaszolt természetével és a kibontakozást tartósan elősegítő gazdaságpolitikai mix megtalálásának problémáival, hiszen szerepünk a megoldásban marginális. Napjainkban talán már hosszasabb magyarázatra nem szorul, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik és függ a világgazdaságtól – például a hitelezési lehetőségek, a tőkeáramlás révén –, az EU-tagság pedig más uniós gazdaságok történéseitől teszi függővé a hazai gazdaságpolitika mozgásterét.

Az EU27-ben a magyar gazdaság a legnyitottabbak közé tartozik mind az mind az tekintetében. Ismeretes az is, hogy a szűk és a következő években szerény bővülésre képes belső piac miatt gazdasági növekedésünk kulcstényezője az export lehetséges bővülése. Aligha vitatható, hogy a globálisan és az EU-szinten kialakított válságellenes lépések a hazai gazdaság számára is alapvető jelentőségűek.

A válságra és a kibontakozó új helyzetre adódó helyes globális válaszok azonban csak a hazai növekedés külső feltételeit alapozzák meg, de nem garantálják gazdaságpolitikánk sikerességét. Egyrészt, mert aligha képzelhető el, hogy a globálisan sikeresnek tekinthető receptek valamennyi országra egységesen érvényesek és alkalmazhatók, másrészt a válság mélysége, kiterjedtsége és időbeni lefutása is erősen különbözik régiónként.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

 

globalizáció GKI EU növekedés export Hegedűs válság
Kapcsolódó cikkek