Demján: Nincs félmillió ember itt, aki tényleg termel valamit
Demján Sándor kiemelte: a magyar társadalom foglalkoztatási szerkezete eltorzult, Magyarországon a termelés összezsugorodott, nincs 500.000 ember, aki ténylegesen részt vesz a fizikai termelésben, emiatt pedig a szolgáltató szektor működési területe is leszűkült. Hozzáfűzte: a gazdaságpolitika feladata, hogy lehetővé tegye a versenyképes termelést, azt, hogy a magyar élelmiszertermelő vállalatok beszállíthassanak a nagy élelmiszerláncoknak.
Herczog László szociális és munkaügyi miniszter rámutatott, hogy a kereskedelem értékalkotó munka, és mintegy 10 év alatt jelentősen, 476.000-ről 585.000-re nőtt a kereskedelemben dolgozók száma. Kiemelte annak fontosságát, hogy a kereskedelemben is létrejött az ágazati párbeszéd bizottság, amely biztosítja a munkáltatók és a szakszervezetek kapcsolatát, és a szabályok megalkotását.
Az Európai Kereskedelem Napja alkalmából rendezett szakmai fórumon szó volt arról is, hogy a válság hogyan érinti az ágazatban foglalkoztatott munkavállalókat. Herczog László elmondta, hogy a válság a kereskedelmi szektort is érinti, ahol azonban jelenleg is létszámtartalék nélkül dolgoznak, így a forgalom visszaesése esetén nincs kit leépíteni.
A miniszter elmondta, hogy az állam rugalmasabb szabályozással, és a versenyképes vállalatok támogatásával tudja segíteni az ágazatot. A központi munkahelyteremtő pályázati programok keretében a Munkaerőpiaci Alapból 2008-2009-ben 267 vállalkozás kapott összesen 3,8 milliárd forint támogatást. A támogatott vállalkozásokból 77 volt kereskedelmi cég, amelyeknek összesen 850 millió forintot, a teljes támogatási keretösszeg több mint ötödét kapták meg támogatásként, ez pedig több mint 800 új munkahely létesítését tette lehetővé.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke elmondta, hogy a kiskereskedelemben harmadik éve folyamatosan csökken a forgalom és gyakorlatilag a rendszerváltás óta a kisvállalkozások rovására rendeződik át a piac.
Hozzáfűzte, hogy a vállalkozások forráshoz jutását a magas hitelkamatok nehezítik, mivel például augusztusban 12 százalék volt Magyarországon az átlagos vállalkozási hitelkamat, amely sokkal magasabb mint a közép-kelet európai régió más országaiban.
A rendezvény alkalmából kiadott sajtóközlemény szerint a recesszió - az optimista előrejelzések szerint is - legalább 250-300 milliárd forint forgalmat visz el a kereskedelemtől, de a GDP visszaesése miatt nem kizárt, hogy a kieső forgalom mértéke meghaladja az 500 milliárd forintot. Ez egy közepesen jó hónap forgalmának felel meg a teljes ágazatot tekintve.
