Problémás lehet az euróbevezetés

A szlovák 2 milliárd és a holland 5 milliárd euró között lehet Magyarországon a közös fizetőeszköz bevezetésének majdani költsége, s túlnyomó része a cégeknél s nem az államnál jelenik meg. Ha komolyan veszszük a 2014-es csatlakozást, akkor két év múlva már késő lesz elkezdeni a cégeknek a felkészülést – hangoztatta Szikszai Sándor, a Capgemini tanácsadó cég szakértője egy háttérbeszélgetésen. Hozzátette: a közhiedelemmel ellentétben a cégek számára felmerülő költségeknek csak mintegy fele jelentkezik a számítástechnika területén. Az adminisztratív többletterhek is jelentősek, az összes felkészülési költség 15 százalékára rúgnak. További 15-20 százalékot pedig a kulcsfontosságú marketing és kommunikáció emészt fel.

A szakértők szerint eddig csak az állam részéről kezdődött meg a felkészülés, de itt is csak az előírt minimumot teljesítette eddig a kormányzat. A bevezetés technikai részében hibázni pedig hatalmas hitelességvesztést jelent, nincs helye a határidők csúszásának – fejtette ki Szűcs Tibor, az Ernst & Young tanácsadó szakembere. Létrejött a Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság, és elkészült a Nemzeti átállási terv is, amely még konkrét időpontok nélkül, de már rögzíti a belépés ütemezését. Arról is megszületett már a döntés, hogy egylépcsős bevezetést hajtunk majd végre, szemben a madridi forgatókönyvnek nevezett kétlépcsőssel, amikor előbb jelenik meg számlapénzként az euró. VG

Milyen problémák adódhatnak?

A 2009. január 1-jei szlovák belépés sok tanulsággal szolgál. Az első hetekben például hiánycikk lett az euróbefizetésre szolgáló okmánybélyeg, mivel nem sikerült elkészíteni időben a szükséges mennyiséget. Lényegesen megnőtt a készpénzállomány is, a forgalomból régóta kikerült bankjegyek is előkerültek az átváltás során Szlovákiában. A kezdeti kéthetes átmeneti időszakban, amikor még a szlovák korona is forgalomban volt, sok bolt ki sem nyitott, így hárították el az ezzel járó a többletfeladatokat. vg