BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Sokkoló jelentés a magyar korrupcióról

Sokkoló méreteket öltött a korrupció Magyarországon – áll a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felmérésében. Az elmúlt 12 hónapban minden harmadik céget ért számszerűsíthető veszteség gazdasági bűncselekmény miatt.

„A magyar cégek 30%-a vált gazdasági bűncselekmény áldozatává az elmúlt 12 hónap során, és ezen vállalatok negyedénél több mint tíz visszaélés történt. Bár nem bizonyítható, igen valószínű, hogy ez a szám jóval magasabb, hiszen a csalások egy jelentős része felderítetlen marad” – mondta Fekete Miklós, a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási Üzletágának cégtársa. 

A bűncselekmények áldozatává vált cégeknél a korrupció a leggyakoribb visszaélésfajta, az általuk említett 81%-os (!) előfordulási arány jócskán meghaladja a közép-európai és a világátlagot is.

Állítását a felmérés azon megállapítása támasztja alá, hogy a visszaélések nagy részére csupán a véletlennek köszönhetően derült fény (38%), nem pedig tudatos belső ellenőrzési tevékenység eredményeként.

A gazdasági bűnözés áldozatául esett vállalatok 63%-a jelezte, hogy növekedett a gazdasági bűncselekményekből fakadó veszteségük.

„A megkérdezett cégek fele arról számolt be, hogy a gazdasági bűnözés számlájára írható pénzügyi veszteségük tavaly átlagosan 18 millió forintra rúgott, míg 13%-uk esetében ez az összeg a 180 millió forintot is meghaladta. A magyar cégvezetők túlnyomó többsége ennek ellenére továbbra sem tartja valószínűnek, hogy az elkövetkezendő egy évben gazdasági bűncselekmény áldozatává válik. A múltban tapasztalt adatok fényében azonban ez az optimista vélekedés teljesen érthetetlen” – vélekedik Fekete Miklós, a PwC cégtársa.

A munkahely elvesztése miatti félelem (43%) és az a vélelem, hogy a versenytársak megvesztegetéssel igyekeznek megbízásokat elnyerni (Magyarországon ez az arány 43%, szemben a regionális 30%-os átlaggal) abba az irányba hatnak, hogy a vállalatok úgy érzik, hogy ebben a gazdasági légkörben csak csalással lehet érvényesülni.

A veszély belülről fenyeget

A feltárt visszaélések több mint kétharmadát (69%) a cégek saját munkatársai követték el, szemben a közép-kelet-európai régióban tapasztalt 39%-kal, és a világszerte tapasztalt 53%-kal.

A megkérdezettek 86%-a mondta azt, hogy az emberek hajlamosak maguk is csalást elkövetni, ha úgy gondolják, hogy mások is ezt teszik – ami azt jelzi, hogy az emberek gondolkodásmódjával igen komoly problémák vannak.

Az esetek 46%-ában középvezető, 18% esetében pedig felsővezető volt az elkövető, vagyis az elkövetők 64%-a vezető beosztású volt. Ez igen aggasztó növekedés a 2007-es felméréshez képest, amikor a vezető beosztású elkövetők aránya még „csak” 47% volt.

A belső elkövetők ellen leggyakrabban alkalmazott szankció az elbocsátás volt (91%).

A visszaélési esetek 31%-a mögött külső elkövetők álltak, jellemzően maguk a vásárlók (60%), továbbá termékértékesítési képviselők/közvetítők (40%). A magyar cégek csupán a visszaélések 9%-ában indítottak büntető, illetve polgári peres eljárást a vállalaton kívüli elkövetőkkel szemben. Úgy látszik, hogy máshol többet tesznek a károk enyhítéséért, hiszen ez az arány a régió más országaiban jóval magasabb (31%),

A legtöbb céget súlyosan érintette a gazdasági válság. A válaszadók 62%-a számolt be pénzügyi teljesítményének elmúlt évi romlásáról. A gazdasági nehézségek hatására a visszaélések jellege is megváltozott, melynek legfőbb oka a pénzügyi teljesítmények elérésének igénye és az állások elvesztése miatti félelem. A megkérdezettek fele elmondta, hogy a létszámcsökkentések miatt kevesebb erőforrás jut a belső ellenőrzési területre, míg kétharmaduk válaszából az érződött, hogy a vezetőség inkább a vállalat fennmaradására koncentrál és nem a visszaéléssekkel kapcsolatos problémákra.

Fekete Miklós, a PwC szakértője az elmúlt tíz évben többször is publikált a témában és elkötelezett híve a gazdasági átláthatóságnak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek