A Közpénzügyi Füzetek sorozat keretében bemutatott kutatások szerint a a táppénz és a gázártámogatás esetében kifejezetten javult e juttatások célzása, ám a 13. havi megszüntetése sem növeli számottevő mértékben az időskori szegénységet. Ez utóbbi ellátás ez év július 1-jével történő megszüntetésével kapcsolatosan a kutatók arra jutottak: a 13. havi nyugdíj megvonása csak csekély mértékben vagy egyáltalán nem növelte a relatív szegénységi rátákat. Ennek oka abban keresendő, hogy a nyugdíjas háztartások többsége a közepes jövedelműek közé tartozik – teszik hozzá.

A családi pótlék célzása már korábban sem számított rossznak, viszont azzal, hogy az ellátás 2009. szeptember 1-je óta beleszámít az adóalapjába, tovább javul a támogatás hatékonysága. Ha ugyanis valaki jónak számító jövedelem mellett részesül ilyen ellátásban, akkor annak összege a magasabb adókulcs felé tolja az adózó keresetét. Ennek hatása az idén jóval erőteljesebben érvényesülhet, mint jövőre.

Az szja sávhatára ugyanis a 2009-es 1,9 millióról 2010-ben évi 5 millió forintra emelkedik. Márpedig a családi pótlék éves összege – egy háromgyermekes család esetében – 192 ezer forintot tesz ki, ezt fele-fele arányban kell figyelembe venni a szülők jövedelmében. Ez tehát 2010-ben sokkal könnyebben „fér bele” az alsó adókulcs jövedelmi limitjébe. A családi pótlék túlnyomó része a legszegényebb rétegekhez jut el, igaz, a támogatás két évre, 2010 végéig szóló nominális értéken történő befagyasztása valamelyest növelheti a szegénységet. Számításuk szerint a háztartások kevesebb mint egy százalékának csökkenhet ezáltal a jövedelme.

Előremutató a passzív – vagyis a munkaviszony megszűnése után járó – táppénz szigorítása is. Ennek időtartama a korábbi 90-ről első lépésben 45, majd az idén 30 napra csökkent. A táppénzen töltött napok mintegy 6 százalékát teszi ki a passzív táppénz, és ez utóbbin belül körülbelül egyharmad a 45 napon túli ellátás aránya. Sok esetben minden bizonnyal hosszabb időre állapították meg a járandóságot, mint ameddig a valódi munkaképtelenség tartott.

„Hosszabb távra szóló adatok álltak a kutatók rendelkezésére a gázártámogatás terén. Itt az átalakítás hatására több támogatás jutott a valóban rászoruló háztartásoknak, mint korábban, miközben a legtehetősebb egyharmad a szigorítással szinte teljesen elesett e pénzektől. Azzal tehát, hogy a támogatás alapja immár nem a fogyasztás mértéke, hanem azt a jövedelemhez kötötték, szintén javult a célzottság.
Mindezek mellett a kutatás hangsúlyozza: a szociális nehézségek gyökerét az ellátások további radikális szűkítése nem kezelné. A gondok forrása ugyanis abban keresendő, hogy az alacsony képzettségű munkaerő mind nehezebben tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Összességében 1999 és 2006 között nőtt a szociális ellátásokra fordított összeg – a munkanélküli-ellátások és a lakhatás támogatásának a kivételével. Azóta azonban minden téren csökkenés figyelhető meg. Magyarországon jóléti kiadásokra jóval kevesebbet fordítunk, mint a régi tagállamokban, de még mindig többet, mint a visegrádi országokban.

A célzottság javult a szigorítások hatására, ezzel párhuzamosan nőtt a társadalom jövedelmi polarizációja is” – mutatott rá lapunk kérdésére Rózsa Gergely, az Ecostat kutatója. Kiemelte: bár a 13. havi nyugdíj megvonása az idősek többségének a helyzetén valóban nem rontott, a kisnyugdíjasok számára komoly érvágás volt a juttatás megszüntetése. Ezt a hatást a jövőben differenciált nyugdíjemelésekkel lehet semlegesíteni – vélekedett a szakember. KR