Tagállami alku a pénzügyi felügyeletről
Reform. Az uniós pénzügyminiszterek tegnapi találkozójukon megállapodtak az új, európai szintű pénzügyi felügyeleti hatóságok felállításáról. Az Európai Bizottság javaslatának megfelelően így a jövőben külön hatóság látja el a bankok, a biztosítók és a tőzsdék felügyeletét, illetve negyedik intézményként az Európai Központi Bankon belül létrejön a rendszerszintű kockázatok kiszűrésére hivatott Európai Rendszerkockázati Tanács.
Bár a brüsszeli elképzelés szerint az új testületek már a jövő évben megkezdenék a működésüket, a pénzügyminiszteri alku kapcsán az együttdöntési jogkörrel rendelkező Európai Parlament (EP) részéről a további finomítás szükségességére figyelmeztettek. A tagállamokkal való egyeztetés folyamatában kulcsszerepet játszó parlamenti testület, a gazdasági bizottság elnöke szerint „több dolog megváltoztatására” is törekednek majd. Sharon Bowles azt szeretné, ha a bizottsági tervhez képest szorosabb együttműködés alakulna ki a rendszerkockázati tanács és a három felügyelet között. A politikus reméli ugyan, hogy a végső egyezség még a nyár előtt megszületik, ám leszögezte: az EP nem fogja elsietni a döntést.
A tagállamok közötti egyeztetések során a leghevesebb vita azzal kapcsolatban alakult ki, hogy az új hatóságoknak mekkora hatáskört adjanak; lehetőségük legyen-e felülírni a nemzeti felügyeletek döntéseit. A széles körű jogosítványok megadása mellett elsősorban Franciaország érvelt, míg Nagy-Britannia hevesen ellenállt annak, hogy le kelljen mondania a londoni City feletti ellenőrzésről. A brit elképzelés az volt, hogy az uniós intézmények hatásköre csak a páneurópai standardok kidolgozására és betartatására terjedjen ki. London különösen fontosnak tartotta annak a kérdésnek a rendezését is, hogy miképpen támadhatók meg az új felügyeletek döntései olyan esetekben, amikor azok nyomán a nemzeti kormányok adópénzek elköltésére kényszerülnek.
Bár Bowles maga is brit liberálisként ül az EP-ben, álláspontja szerint nem szabad túlságosan felvizezni az eredeti terveket. A politikus egyébként arra számít, hogy bármi lesz is a végső alku a tagállamok és a parlament között, hosszabb távon az uniós pénzügyi felügyeleti rendszer folytatódó fejlődésére lehet számítani. „Az a kérdés, hogy milyen messzire mehetünk el az első szakaszban, és milyen további lépéseket tegyünk, ha már nagyobb lesz a bizalom a rendszer működésével kapcsolatban” – mondta Bowles. Reuters
