BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Tagállami alku a pénzügyi felügyeletről

Reform. Az uniós pénzügyminiszterek tegnapi találkozójukon megállapodtak az új, európai szintű pénzügyi felügyeleti hatóságok felállításáról. Az Európai Bizottság javaslatának megfelelően így a jövőben külön hatóság látja el a bankok, a biztosítók és a tőzsdék felügyeletét, illetve negyedik intézményként az Európai Központi Bankon belül létrejön a rendszerszintű kockázatok kiszűrésére hivatott Európai Rendszerkockázati Tanács.

Bár a brüsszeli elképzelés szerint az új testületek már a jövő évben megkezdenék a működésüket, a pénzügyminiszteri alku kapcsán az együttdöntési jogkörrel rendelkező Európai Parlament (EP) részéről a további finomítás szükségességére figyelmeztettek. A tagállamokkal való egyeztetés folyamatában kulcsszerepet játszó parlamenti testület, a gazdasági bizottság elnöke szerint „több dolog megváltoztatására” is törekednek majd. Sharon Bowles azt szeretné, ha a bizottsági tervhez képest szorosabb együttműködés alakulna ki a rendszerkockázati tanács és a három felügyelet között. A politikus reméli ugyan, hogy a végső egyezség még a nyár előtt megszületik, ám leszögezte: az EP nem fogja elsietni a döntést.

A tagállamok közötti egyeztetések során a leghevesebb vita azzal kapcsolatban alakult ki, hogy az új hatóságoknak mekkora hatáskört adjanak; lehetőségük legyen-e felülírni a nemzeti felügyeletek döntéseit. A széles körű jogosítványok megadása mellett elsősorban Franciaország érvelt, míg Nagy-Britannia hevesen ellenállt annak, hogy le kelljen mondania a londoni City feletti ellenőrzésről. A brit elképzelés az volt, hogy az uniós intézmények hatásköre csak a páneurópai standardok kidolgozására és betartatására terjedjen ki. London különösen fontosnak tartotta annak a kérdésnek a rendezését is, hogy miképpen támadhatók meg az új felügyeletek döntései olyan esetekben, amikor azok nyomán a nemzeti kormányok adópénzek elköltésére kényszerülnek.

Bár Bowles maga is brit liberálisként ül az EP-ben, álláspontja szerint nem szabad túlságosan felvizezni az eredeti terveket. A politikus egyébként arra számít, hogy bármi lesz is a végső alku a tagállamok és a parlament között, hosszabb távon az uniós pénzügyi felügyeleti rendszer folytatódó fejlődésére lehet számítani. „Az a kérdés, hogy milyen messzire mehetünk el az első szakaszban, és milyen további lépéseket tegyünk, ha már nagyobb lesz a bizalom a rendszer működésével kapcsolatban” – mondta Bowles. Reuters


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek