BUX 43,162.99
-0.68%
BUMIX 3,952.13
-0.11%
CETOP20 2,013.3
0.00%
OTP 10,350
-1.10%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+4.87%
+0.28%
-1.49%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,600
0.00%
RABA 1,160
-0.85%
+4.04%
+0.12%
0.00%
0.00%
+0.63%
0.00%
-0.50%
0.00%
-1.44%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,850
+0.28%
+1.79%
ALTEO 2,360
0.00%
0.00%
0.00%
EHEP 1,640
-7.34%
-1.27%
-0.51%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
0.00%
0.00%
-2.48%
0.00%
-1.23%
NUTEX 12.75
+2.00%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
+7.78%
-4.35%
NAP 1,192
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Íme, a Fidesz nyugdíjjal kapcsolatos terve

Gyökeresen megváltozatná a nyugdíjrendszert a Fidesz. Az egyéni számlás struktúra – a nyugdíj rendszerek közül egyedülállóan – nem igényel költségvetési finanszírozást, ugyanakkor nem csodafegyver a szociális nehézségek kezelésére – írja a Figyelő.

Varga Mihály a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa (akit egyébként a párt választási győzelme esetén a pénzügyi csúcsminiszteri poszt várományosaként emlegetnek) a Figyelőnek megerősítette, hogy a Svédországban már tizenöt esztendeje működő rendszer az a bizonyos koncepció, amely mentén kormányra kerülve a nyugdíjrendszert átalakítanák. Mindezek alapján nem nagy merészség kijelenteni, hogy a – mai állás szerint az idei választások után kormányt alakító – Fidesz előbb-utóbb nyugdíjreformba kezd. Azaz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapott, az adott év munkaidejét és nyugdíjjárulékát jelző ONYF-levelek felélesztésén messze túlmutató változtatásokra készül.

 „A Fidesznek az az álláspontja, hogy a nyugdíjakat hozzá kell igazítani a gazdaság állapotához, életképességéhez, és abból fizessük a nyugdíjat, amit erre a célra félretettünk” – összegezte dióhéjban a párt megközelítését Varga Mihály. A politikus szerint e célok eléréséhez az úgynevezett névleges egyéni számlás (angol elnevezéssel: notional defined contribution – NDC) rendszer a lehető legalkalmasabb, amely Svédországban kiválóan, Olaszországban és Lengyelországban már kevésbé jól, de azért működik.

Egyrészt azért, mert a szisztéma szigorúan önfenntartó, vagyis nem teszi lehetővé, hogy évről évre a maihoz hasonló nagyságú lyukak képződjenek. Másrészt pedig a jelenleginél sokkal követhetőbb, és mindenkit arra ösztönöz, hogy minél magasabb legális keresetet mutasson ki, amiből aztán magasabb nyugdíja is származik. „Most mi történik? Évente 500 milliárd forintot teszünk át a nyugdíjkasszába adófizetői pénzekből vagy külföldi hitelekből” – vázolja a visszás helyzetet Varga. „Ezt a gyakorlatot meg kell szüntetni, és szorosabb kapcsolatot kell teremteni a gazdaság állapota és a nyugdíjak között.”

Az egyéni számlás rendszer (NDC) a maihoz hasonló elosztó-kirovó elven működik, azonban az egyéni nyilvántartás révén szigorúan a befizetésekhez igazítja a majdani nyugdíjat. Így végső soron ebben a rendszerben a nyugdíjasok csak annyit kapnak, amennyit befizettek. A még Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett Nyugdíj és Időskor Kerekasztal már 2007-ben leszögezte, hogy ez az egyetlen rendszer, amely nem igényel költségvetési finanszírozást. Ugyanakkor az NDC sem csodafegyver, mivel működését akadályozza az elöregedő társadalom és korábbi tartalékok nélkül igen nehéz a bevezetése. Emellett nem segít a legális munka világából kiesőkön. Összességében a lap szerint magyarországi bevezetése hosszútávon komoly áldozatot követel. Ha a demográfiai és munkaerőpiaci adatok olyan rosszak maradnak, mint most, akkor vagy kisebbek lesznek a nyugdíjak vagy évekkel tovább kell dolgozniuk a munkavállalóknak.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek