Kevesebb hitelt vesz fel az ország, mint amennyit törleszt
A szezonálisan igazított adatok szerint pedig már három negyedéve nettó finanszírozó Magyarország a külfölddel szemben. Ez annyit jelent, hogy a külső adósságállomány csökkenésnek indult, vagyis kevesebb hitelt vesz fel az ország, mint amennyit törleszt. Szakértők ezt azonban ciklikus jelenségnek tartják, és arra számítanak, hogy a magánszektor eladósodása folytatódik, ha ismét beindul a növekedés.
A fordulat hátterében egymással ellentétes hatások húzódnak meg. A csökkenő bruttó hazai termék miatt az államháztartás pozíciója romlott, pontosabban 2008 végén még sokkal kedvezőbb gazdasági pályához tervezték a költségvetési kiadásokat. Ezt az év során hozott szigorításokkal igyekezett a kormány ellensúlyozni, erre az IMF-fel és az EU-val kötött mentőcsomag keretében tett ígéretet.
Most azonban még 5,9 százalékos hiányt mutat a mozgóátlag szerint az állami szektor; ebben benne van 2008 utolsó időszaka is, amely meglehetősen rosszul alakult. A másfél éve romló trend így a múlt esztendő végére akár még jelentősen javulhatott is.
A legfontosabb változás volt tavaly a nem pénzügyi vállalati szektor egyenlegének pozitívba fordulása, erről viszont azt tartják a szakértők, hogy nem tükröz fenntartható állapotot. „Békeidőben” ugyanis a vállalkozások külső forrás igénybevételével működnek, nem pedig megtakarítanak. Hasonló esetre egyébként már a 2000-es évek elején volt példa, de akkor sem érte el a finanszírozási többlet a mostani, GDP-arányosan 2,2 százalékos értéket.
Ami viszont pozitívan értékelendő, az a lakosság megtakarítási gyakorlatában beállt fordulat. Ezt szintén a válság kényszerítette ki – akárcsak a vállalatok egyenlegjavulását –, nagyrészt a banki hitelezés visszaszorulásán keresztül.
