Barack Obama elnök rendkívüli adót tervez kivetni a pénzintézetekre annak érdekében, hogy a mentőcsomagokra fordított adófizetői pénzek maradéktalanul megtérüljenek. Az új extra teher kilátása mellett a négy legnagyobb amerikai bank vezetőinek ma és holnap kétpárti kongresszusi bizottsági meghallgatáson kell számot adniuk a pénzügyi válság kirobbanásának körülményeiről és intézetük esetleges felelősségéről. Ha pedig mindez még nem lett volna elég, Andrew Coumo, New York állam főügyésze levélben kért részleteket a bónuszfizetések részleteiről a nyolc legnagyobb pénzintézettől.
Az Obama-adminisztráció és a kongresszus félelmei nem megalapozatlanok a népharag fokozódásával kapcsolatban. A válság kirobbantásában főkolomposnak tartott óriásbankok várhatóan újabb milliárdos bónuszokat jelentenek be negyedik negyedéves eredménybeszámolóik kapcsán: pénteken a JPMorgan, a jövő héten pedig a Citigroup, a Bank of America és a Goldman Sachs. A számokat jól érzékelteti, hogy csak a JPMorgannél 29 milliárd dolláros bónuszkeretről beszélnek.
A rendkívüli banki részletei egyelőre nem ismertek. A Fehér Ház csupán annyit árult el, hogy Obama azt a 120 milliárd dollárosra becsült költséget szeretné megtéríteni a költségvetés számára, amelybe várhatóan a 700 milliárd dolláros bankmentő csomag került az adófizetőknek. Az államfő kötelezettséget vállalt korábban, hogy maradéktalanul visszaszerzi a bankmentésre fordított pénzeket – fogalmazott Robert Gibbs, a Fehér Ház szóvivője. Barney Frank befolyásos demokrata szenátor pedig azért nevezte szükségesnek a lépést, mert a visszafizetés egyszerűen a bankokkal kötött „egyezség részét képezte”.
A részletekkel kapcsolatban egyelőre csak találgatások vannak. Az biztos, hogy nem a bónuszkifizetések és nem a tranzakciók után vetik majd ki az új adót. Legvalószínűbbnek az tűnik, hogy az egyes pénzintézetek kezében lévő eszközök kockázatossága alapján állapítják majd meg az adót, hogy az állami bevétel növelése mellett nevelő hatása is legyen az intézkedésnek.
Az amerikai bankszövetség (ABA) természetesen azonnal tiltakozott a tervek miatt, és rámutatott, hogy a pluszteherrel a kormányzat semmi mást nem ér el, mint a pénzintézetek hitelezőképességének csökkentését. Adószakértők pedig attól tartanak, hogy az új teher nem éri el a szándékolt hatást, ráadásul egy sor előre nem kalkulált káros következménye is lehet. E szerint az előre felvázolt adókivetési opciók mind túlságosan nehezen megragadhatók, és a nagy pénzintézetek biztosan megtalálják a módját, hogy megkerüljék a fizetést.
A négy Wall Street-i „nagy”, a Goldman Sachs, a JPMorgan, a Morgan Stanley és a Bank of America vezetőinek bizottsági meghallgatásával kapcsolatban szintén többen figyelmeztettek arra, hogy óvakodni kell a túlzott várakozásoktól. Alapvetően minden bizottsági meghallgatás „politikai színi előadás” valamilyen mértékig – mutatott rá a Center of American Progress tanácsadó szervezet egyik igazgatója, David Min. Jól mutatja ezt jelen esetben, hogy nem lesz a meghallgatottak között az öszszeomlott Lehman Brothers utolsó vezetője, Richard Fuld és a felügyeleti szervek azon főtisztviselői sem, akiket a drámai fejlemények félreismerésével vagy ignorálásával vádoltak korábban. Min szerint ugyanakkor a színfalak mögötti munka, a dokumentumok átvizsgálása szolgálhat érdemleges fejleményekkel.
Bónuszadók brit és francia földön
A banki bónuszokra kivetett egyszeri adó már eldöntött dolognak számít Párizsban és Londonban. Christine Lagarde francia pénzügyminiszter tegnap már arról beszélt, hogy a kabinet milyen ebből származó bevételekkel kalku-lál. E szerint a 27 500 eurónál nagyobb bónu-szokra 2010-ben egyszeri alkalommal kivetendő adóból Párizs 360 millió eurót remél.A kormány által decemberben elfogadott törvényjavaslat februárban kerül a törvényhozás elé.
Franciaországi kollégáikhoz hasonlóan valószínűleg a brit bankároknak is bele kell törődniük abba, hogy a londoni kabinet is keresztülviszi a maga bónuszadóját.
Bár egyes amerikai nagybankok vezetői magánál Alistair Darling pénzügyminiszternél is panaszt tettek a tervezet miatt, és a City elhagyásával fenyegetőztek, a londoni kabinet is kitart elhatározása mellett.
A kormány által decemberben elfogadott törvényjavaslat februárban kerül a törvényhozás elé.
Franciaországi kollégáikhoz hasonlóan valószínűleg a brit bankároknak is bele kell törődniük abba, hogy a londoni kabinet is keresztülviszi a maga bónuszadóját.
Bár egyes amerikai nagybankok vezetői magánál Alistair Darling pénzügyminiszternél is panaszt tettek a tervezet miatt, és a City elhagyásával fenyegetőztek, a londoni kabinet is kitart elhatározása mellett. -->
