Senkit sem lepett meg a jegybank

Három javaslatot tárgyalt ma a tanács, egy 50, egy 25 százalékos csökkentésről és a tartásról, de meggyőző többség szavazott a negyed százalékpontos csökkentés mellett – mondta Simor András jegybankelnök a mai kamatdöntést követő sajtótájékoztatón. A testület a döntést már a szerdán nyilvánosságra hozandó friss inflációs jelentés alapján hozta meg, amelynek fő számait szintén ismertette az elnök.

A GDP-visszaesés összetétele változott leginkább: kedvezőbb nemzetközi konjunktúrával szembesül az ország, ami ‑ még ha egyelőre bizonytalan is ‑ kedvezően hat az exportra. A belső fogyasztás érdemi növekedésére viszont csak 2011-től számít a jegybank. A korábban számított 0,6 százalékos helyett most 0,2 százalékos zsugorodást vár a jegybanki szakértői kar. A 2011-es GDP prognózis változatlanul +3,4 maradt. Az alacsony belső kereslet és a magas munkanélküliségi szint erős leszorító erőt fejt ki az árakra.

Vannak azonban a relatív gyorsabb árnövekedés irányába ható tényezők, ilyen a javuló külső konjunktúra, de a szabályozott árak terén is nagyobb a vártnál a drágulás, és ez kihat az előrejelzésekre is. Idénre 4,4, jövőre 2,3 százalékosra emelte inflációs prognózist az eddigi 3,9 illetve 1,9 százalékról. Jelentős volt a szerepe a szabályozott áraknak minderre. A maginfláció csak az idei évet illetően változott 3-ról 3,2 százalékosra – mondta el Simor, hozzáfűzve: a fogyasztói áremelkedés 2011 elején mehet a jegybanki 3 százalékos cél alá.

A Monetáris Tanács értékelése szerint a magyar gazdaság a 2009-es mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adók és szabályozott árak emelése miatt átmenetileg magas infláció az év második felében már határozottan mérséklődni fog. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi.

A külföldi és a belföldi keresleti folyamatok ellentétes tendenciái nyomán a külső egyensúlyi pozíció tovább javult, a folyó fizetési mérleg egyenlege 2009 közepe óta jelentős többletet mutat. Ez a kettősség középtávon is fennmaradhat, így a következő években a magyar gazdaság várhatóan nem szorul külső finanszírozásra.

Az infláció elmúlt három hónapban tapasztalt emelkedését döntő részben maginfláción kívüli tételek magyarázzák. A piaci szolgáltatások inflációja historikus mélypontra süllyedt. Mindezeket figyelembe véve a monetáris tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció a következő két évben az inflációs cél alá csökkenhet, azonban a korábban vártnál valamelyest lassabb ütemben.

Nem zárható ki, hogy Magyarország kockázati megítélésére is kihat az eurózónában Görögországból kiindult krízishullám, lévén hazánk eladósodottsága magas, különösen regionális összehasonlításban. Erre a monetáris tanácsnak figyelemmel kell lenni – szögezte le a jegybankelnök. A nemzetközi befektetői hangulat bizonytalanabbá vált az elmúlt hónapban, az államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak több fejlett ország esetében is előtérbe kerültek. A hazai pénzügyi eszközök megítélése ugyanakkor nem változott érdemben. A gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása mérsékelte Magyarország sérülékenységét, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni sebezhetőség mérséklése érdekében különösen fontos a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika.

A Tanács úgy ítéli meg, hogy az inflációs pálya lehetővé tenné a kamatcsökkentést, de a nemzetközi pénzügyi környezet megnövekedett bizonytalansága miatt szűkült a kamatpolitika mozgástere. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.

A rossz hitelek kapcsán az értékvesztés az idei évben növekedni fog – véli a jegybank. A hitelezés nem szolgálja a fellendülést, ugyanakkor hitelezésre csak egy egészséges bankrendszer képes, a bankok viszont jelenleg nem pénzpiaci forrásokból, hanem a betétállományból akarnak hitelezni.

Az euróbevezetés időpontjának kitűzésére nem alkalmas a mostani időpont, mert választások előtt állunk – reagált Bajnai beszédére. Az új kormány pedig remélhetőleg majd a jegybankkal egyeztetve teszi ezt meg. Az inflációs és költségvetési kritériumot könnyebben, a hozam, illetve az árfolyamkritérium teljesítését nehezebben teljesíthetőnek tartja Simor. Emellett kiemelte, hogy az EU fokozottabban alkalmazhatja a fenntarthatósági kritériumot a válság következőkben.

A következő kamatdöntés lesz az utolsó a választások előtt, ez Simor szavai szerint önmagában nem befolyásolja a monetáris tanácsot, ám ha a bemutatott programok hatással vannak az ország kockázati megítélésére, akkor arra reagálhat a tanács. A tanács létszáma tartósan 5-7 fő közé csökken a következő hónapra, és a jegybanktörvény szerint ezen a szinten is marad.