"A vérszívók vért adnak" - Oszkó fotója az APEH tüntetésről

Elégedetlenség. Bizonyos értelemben történelmi jelentőségűnek nevezhető a mai nap, 1990 óta ugyanis először kerül sor a magyar köztisztviselők önálló tiltakozására: a szervezők több ezer adó- és vámhatósági dolgozót vártak a József nádor térre.

A fél tizenkettőkor kezdődött tüntetés előtt a rendőrség becslése szerint legalább kétezer APEH és VPOP dolgozó gyűlt össze a téren.

Oszkó Péter a minisztérium ablakából lefotózta a tüntetést, a képet megtekintheti a pénzügyminiszter blogján

Az ok: tavaly átlagosan ötödével csökkent a revizorok és a fináncok reálkeresete a 13. havi fizetés megvonása és a ki nem fizetett mozgó bérek miatt. A demonstrációról szóló, keddi sajtótájékoztatón Michalkó Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezetének elnöke leszögezte: ez már elviselhetetlen mértékű keresetcsökkenés. Hozzátette: azzal már elégedettek lennének, ha a kormány egyhavi bérrel fejelné meg a keresetüket. Ez mintegy ötmilliárd forintos költséget jelentene az állami büdzsének, mivel több mint 22 ezer ember jövedelmét érintené. Bár ez nem csekély összeg, összevetésképpen érdemes megjegyezni, hogy tavaly csak az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) több mint 750 milliárd forintnyi adókülönbözetet állapított meg az ezekre kivetett bírságokkal együtt.

Az APEH-dolgozók reálkeresete tavaly átlagosan 25 százalékkal csökkent, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál (VPOP) pedig ez a folyamat már 2008-ban kezdetét vette – panaszolták el az érintettek. Az adóhatóságnál lapunk kérdésére hozzátették még, hogy a jelenlegi átlagos bruttó keresetek a 2005. évi szintnek felelnek meg. E csökkenés hátterében javarészt az áll, hogy a dolgozók akkor részesülnek mozgó bérben, ha sikerül túlteljesíteni a költségvetési bevételi célokat, valamint az ellenőrzési és felderítési mutatókat. Tavaly azonban nem sikerült.
„Ilyenre az APEH-nél 1990 óta 2009-en kívül csak 2004-ben volt példa, az ösztönzési rendszer általában jól működik” – mutatott rá Michalkó Péter. Tavaly azonban gondot okozott, hogy a bevételek igen megfeszített munkával sem léphették túl a célszámokat, mivel azokat még 2008 őszén, a büdzsé tervezésekor határozta meg a kormány, és a válság ellenére nem történt meg az összegek korrigálása.

Bár az ellenőrzések gyakorisága és hatékonysága nyilván növeli a bevételeket, az adózás területén az APEH sem „mindenható”. Az új gépjárművek értékesítési volumene láttán például a revizorok már korábban keresztet vetettek a regadó-bevételi cél teljesítésére. És mivel a helyzet több más adónem esetén is hasonló, az Alkotmánybíróság döntése pedig a vagyonadó megsemmisítésével eleve 50 milliárd forintos lyukat „lőtt” a büdzsén, a tavalyi 4,5 havi juttatás után az idén – a célok teljesülése esetén – kilátásba helyezett 3,5 havi prémium sorsa is kétségessé vált. Az APEH-nél úgy tudják: jó esetben egyhavi jutalom kifizetésére van esély.

Hasonló a helyzet a VPOP-nál is, ahol személyenként és negyedévente 40 ezer forint mozgó bér a tét – világította meg a helyzetet Holecz Gábor, a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezetének vezetője. Hozzátette: az időzítés nem a kampányidőszaknak szól, hanem mostanra foszlottak semmivé a pénzügyi tárcával való megegyezésbe vetett remények. A tiltakozással azonban a következő kormánynak is üzenünk – fogalmazott Holecz Gábor.

„Nem számítunk arra, hogy a közvélemény támogat bennünket. Éppen ezért megkértük a Vöröskeresztet, állítsanak fel véradó sátrat a tiltakozás ideje alatt, amelynek az oldalán az szerepel majd: »A vérszívók vért adnak a köznek« – érzékeltette a revizorok és a fináncok helyzetét Michalkó Péter. A szakszervezeti vezetők szerint egyébként a jövedelmi viszonyok rendezése azért is különösen fontos, mert ennek híján a kollégák nehezebben állnak ellen egy-egy megvesztegetési kísérletnek.

Ráadásul a hatósági feladatok folyamatosan, évről évre szaporodnak – tavaly 16 új feladatot kapott az APEH –, így mindenki többet dolgozik a szervezetnél, miközben az anyagi helyzetük fokozatosan romlik.
A pénzügyi tárcánál ugyanakkor lapunk kérdésére leszögezték: nem értenek egyet a tiltakozással, bár természetesen elismerik, hogy a szakszervezeteknek joguk van a demonstrációhoz. Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke úgy fogalmazott: a tárgyalások sokkal célravezetőbbek, és a tárca kész is az egyeztetések folytatására.

Az akciót az váltotta ki, hogy a kormány az állami szférában befagyasztotta a béreket, és megkurtította az alapfizetésekre rakódó járadékokat, amelyek a köztisztviselők esetében a javadalmazás jelentős részét teszik ki. Mindezt úgy, hogy a kormány eközben a költségvetés rendbetételének fontos elemeként jelölte meg az adóelkerülés visszaszorítását, egyértelművé téve: az eddigieknél jobban számít az adóhatóság munkájára.

Február közepén a vámügyi dolgozók ugyancsak sztrájkot hirdettek: az eredetileg háromnaposra tervezett akciót egyhetesre hosszabbították meg, azért, hogy a február 24-i, általános sztrájk előtt ne érjen véget. A vámhivatal dolgozói az elmúlt két év bérbefagyasztásai nyomán már elvesztették jövedelmük tíz százalékát – panaszkodott a szakszervezetük.

Oszkó Péter a minisztérium ablakából lefotózta a tüntetést, a képet megtekintheti a pénzügyminiszter blogján

Az akciót az váltotta ki, hogy a kormány az állami szférában befagyasztotta a béreket, és megkurtította az alapfizetésekre rakódó járadékokat, amelyek a köztisztviselők esetében a javadalmazás jelentős részét teszik ki. Mindezt úgy, hogy a kormány eközben a költségvetés rendbetételének fontos elemeként jelölte meg az adóelkerülés visszaszorítását, egyértelművé téve: az eddigieknél jobban számít az adóhatóság munkájára.

Február közepén a vámügyi dolgozók ugyancsak sztrájkot hirdettek: az eredetileg háromnaposra tervezett akciót egyhetesre hosszabbították meg, azért, hogy a február 24-i, általános sztrájk előtt ne érjen véget. A vámhivatal dolgozói az elmúlt két év bérbefagyasztásai nyomán már elvesztették jövedelmük tíz százalékát – panaszkodott a szakszervezetük. Kattinttson a képre galériánk megtekintéséhez! -->
[enews_gallery id='432407']