Magukban bízhatnak a görögök

Az újabb görög megszorító intézkedésekből fakadó bizakodás és a pénzügyi segítséget kizáró német nyilatkozatok miatti aggodalom határozta meg tegnap a piacok hangulatát. George Papandreu miniszterelnök a várakozásoknak megfelelően 4,8 milliárd euró értékű, azaz a GDP 2 százalékára rúgó korrekciós csomagot jelentett be, ez szerinte „az ország túlélése érdekében szükséges”. A felerészben adóemelésekből és felerészt kiadáscsökkentésekből összeállított csomag három hónap alatt már a harmadik ilyen intézkedés. A köz- és a magánszférát képviselő szakszervezetek újabb tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba a tervek ellen, amelyek szerintük „szociális robbanáshoz” fognak vezetni. Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint a görögök többsége megérti és támogatja a pénzügyi rendcsinálást.

A vezető európai politikusok és a piacok egyaránt óvatosan üdvözölték az athéni ígéreteket. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök úgy véli, az ez évre tervezett négy százalékpontnyi deficitcsökkentés most már „sínen van”, az eurócsoportot vezető Jean-Claude Juncker ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy minden a tervek végrehajtásától függ.

Az athéni bejelentés után az euró erősödött, a görög kötvényfelárak pedig csökkentek, nem sokkal később azonban a közös valuta és a görög részvények is gyengülni kezdtek. A német kormány egyik szóvivője ugyanis közölte: nem lesz szó konkrét pénzügyi támogatásról Angela Merkel kancellár és George Papandreu pénteki berlini találkozóján. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint egyébként erre nincs is szükség, hiszen ha Athén végrehajtja a tervezett megszorításokat, akkor képes lesz a piacokról finanszírozni magát. A rövid távú hitelfelvételi gondokat azonban ez nem biztos, hogy megoldja. Papandreu éppen ezért azt mondta a tegnapi kormányülésen: ha az EU nem ad pénzügyi támogatást, akkor Görögország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordulhat.

Spekulánsok

Tiltott összejátszás gyanúja miatt vizsgálatot indított a washingtoni igazságügyi minisztérium az euró gyengülésére spekuláló fedezeti alapok, köztük Soros György cége ellen. Európában a hitelbiztosítási ügyletek (CDS) kerültek a hatóságok figyelmének a középpontjába a görög válság nyomán: az Európai Bizottság holnap egyeztet a szabályozás szigorításáról a nemzeti felügyeletekkel és a piaci szereplőkkel.

az áfakulcsok 19-ről 21, 9-ről 10 illetve 4,5-ről 5 százalékra emelkednek

nő az üzemanyagok, a cigaretta, a luxuscikkek és az áram fogyasztási adója

30 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak karácsonyi, húsvéti és nyaralási bónuszát, valamint túlórapótlékát, és két százalékkal az egyéb kiegészítő juttatásaikat

7 százalékkal mérséklik a közüzemi szektorban dolgozók bérét és jutalmát

befagyasztják az állami nyugdíjakat és csökkentik a nyugdíjalapok állami szubvencionálását

700 millió eurót faragnak le az állami beruházásokból és az oktatási kiadásokból

egyszeri adót vetnek ki a nagy vagyonokra és a 2009-ben elért 100 ezer euró feletti jövedelmekre

megadóztatják az egyházak vagyonát és bevételeit

Korábban jelentették be:

az idén a 2000 euró alatti havi jövedelmekre is kiterjesztik a közszférában tavaly bevezetett bérbefagyasztást

létszámstop lép életbe a közszférában

10 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak kiegészítő juttatásait

két évvel, 63 évre emelik az átlagos tényleges nyugdíjazási korhatárt

az idén 10 százalékkal mérséklik a tb-kiadásokat

három év alatt a GDP 2,3 százalékának megfelelő privatizációs bevételeket terveznek

egyszeri adót vetnek ki a vállalatokra, ez egymilliárd eurót hozhat

tőkenyereség-adót vetnek ki, és ismét bevezetik a nagy ingatlanvagyonokra vonatkozó progresszív adóztatást

az áfakulcsok 19-ről 21, 9-ről 10 illetve 4,5-ről 5 százalékra emelkednek

nő az üzemanyagok, a cigaretta, a luxuscikkek és az áram fogyasztási adója

30 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak karácsonyi, húsvéti és nyaralási bónuszát, valamint túlórapótlékát, és két százalékkal az egyéb kiegészítő juttatásaikat

7 százalékkal mérséklik a közüzemi szektorban dolgozók bérét és jutalmát

befagyasztják az állami nyugdíjakat és csökkentik a nyugdíjalapok állami szubvencionálását

700 millió eurót faragnak le az állami beruházásokból és az oktatási kiadásokból

egyszeri adót vetnek ki a nagy vagyonokra és a 2009-ben elért 100 ezer euró feletti jövedelmekre

megadóztatják az egyházak vagyonát és bevételeit

Korábban jelentették be:

az idén a 2000 euró alatti havi jövedelmekre is kiterjesztik a közszférában tavaly bevezetett bérbefagyasztást

létszámstop lép életbe a közszférában

10 százalékkal csökkentik a közalkalmazottak kiegészítő juttatásait

két évvel, 63 évre emelik az átlagos tényleges nyugdíjazási korhatárt

az idén 10 százalékkal mérséklik a tb-kiadásokat

három év alatt a GDP 2,3 százalékának megfelelő privatizációs bevételeket terveznek

egyszeri adót vetnek ki a vállalatokra, ez egymilliárd eurót hozhat

tőkenyereség-adót vetnek ki, és ismét bevezetik a nagy ingatlanvagyonokra vonatkozó progresszív adóztatást -->