Duronelly kommentárja és az MT indoklása a kamatvágásról
A monetáris tanács hétfői ülésén a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal 5,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén állhat ismét növekedési pályára. A visszafogott kereslet következtében az infláció jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is számottevő bizonytalanság övezi - áll az MT indoklásában.
A magyar gazdaságra továbbra is jellemző maradhat az előző évben megfigyelt szerkezeti kettősség. Az export várható fellendülésével ellentétben a belföldi kereslet idén nem fog érdemben növekedni. A magyar gazdaság kilábalása emiatt csak késve követi a globális és régiós gazdasági folyamatokat.
A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulása továbbra is a gyenge kereslet árleszorító hatását mutatja. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatosan mérséklődik. Az iparcikkek árindexe február után márciusban is csökkent. Mindezek fényében a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció az idei év közepétől a cél közelébe, a jövő évben pedig a cél alá süllyedhet.
Az elmúlt hónapban tovább javult a nemzetközi befektetői hangulat, ami a hazai pénzügyi eszközök mérséklődő kockázati felárában is tükröződött. Néhány euroövezeti ország államadósság-pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak azonban továbbra is jelen vannak, ami veszélyezteti a javuló nemzetközi tendencia fennmaradását. Magyarország korábbi külső sérülékenységét mérsékli a gazdaság javuló egyensúlyi pozíciója, azonban a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú.
A fentiek alapján a Monetáris Tanács az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.
A 25 bázispontos kamatvágás nem meglepő annak fényében, hogy a monetáris tanácsot már a legutóbb sem sok választotta el attól, hogy 5,25 százalékra vigye le a kamatot. (Akkor csak 5,50 százalékig vágtak.) A hazai inflációs folyamatok meglehetősen kétarcúak: a hazai piac által generált infláció gyakorlatilag nem létezik, az üzemanyagok árában az adóváltozásokon túl a nemzetközi ártendenciák jelennek meg – véli Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő munkatársa.
Ugyanakkor az idén is a vártnál magasabb inflációs hatása van a központi, illetve önkormányzati hatáskörben lépett árintézkedéseknek, és nem teljesen világos, hogy a monetáris tanács ennek a hatását a jövőben hogyan fogja megítélni. A külkereskedelmi szufficit miatt a forint inkább erősödik az euróhoz képest, ami továbbra is kamatvágásra ösztönözheti az MNB-t.
Duronelly szerint a görög államadósság-mizéria tovagyűrűző hatását egyelőre nem látjuk idehaza, sőt, ha ennek esetleg konjunkturális következménye lesz, az csak egy okkal több, hogy az EKB, de akár a világ több vezető jegybankja is úgy döntsön, hogy továbbra is lazán hagyja az általa befolyásolt monetáris kondíciókat. Az alacsony nemzetközi kamatkörnyezet eggyel több érv volt amellett, hogy a monetáris tanács meghozza ezt a döntését. A piacok egyébként további kamatvágást valószínűsítenek, és a nyár végére 5 százalék alatti jegybanki kamatot áraznak.
Az Equilor álláspontja szerint továbbra is adottak a feltételek a kéthetes repo jegybanki irányadó kamatláb csökkentésére, így a piaci várakozással összhangban jó esélyt látunk arra, hogy még az idén az 5 százalékos szint alá süllyedjen a kamatszint.
Ahogyan arra már a március végi kamatdöntés kapcsán is utaltunk, a magyar gazdaság (ha csak önmagában vizsgáljuk) szomjazza a kamatcsökkentést. Egyelőre nem látszanak komolyan begyűrűzni Magyarországra a nemzetközi hitelpiacon érezhetően növekvő feszültségek, és a belső folyamatokkal kapcsolatban is, a bizakodás tűnik sokkal erősebbnek” - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
