BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

GDP: alig látszik meg az árvíz

Számos szektort érint az extrém időjárás, ám egyiket sem súlyos mértékben. A mezőgazdaságban 100 milliárd forint körüli károkról számolt be a Magyar Agrárkamara nemrégiben. Ez azonban tartalmazza a belvíz és a jégkár okozta kiesést, maga az árvíz az előbbiekhez képest csak elenyésző kárt okozott. A sok csapadék egyébként jótékonyan befolyásolhatja a termésátlagot. Az agrárium mindenesetre az utóbbi években jelentős teljesítményingadozást mutatott, két éve például a fő húzóerőt jelentette a magyar gazdaságban, míg tavaly két számjegyű zuhanást könyvelt el a szektor.

A fenti összeg ugyanakkor már makrogazdasági szinten is jelentős, a GDP-t 0,4 százalékkal csökkentheti. Mivel a legtöbb elemző legfeljebb egy százalék körüli bővüléssel számol az idén, így még az is előfordulhat, az agrárium megfordítja a gazdasági növekedés előjelét, habár most nagyobb valószínűséggel lesz pozitív az adat. A többi szektort csak elenyésző mértékben érintette az árvíz, elsősorban a szállításban okozott fennakadást a természeti csapás. Az útlezárások mellett a vasúti közlekedés is szünetelt néhány vonalon, de ez a teljes forgalomhoz képest alig érzékelhető. Nálunk nem sodort el például hidakat az ár, mint Lengyelországban.

A GDP-számítás sajátosságából adódóan az árvíz-védekezési kiadások növelik a gazdasági teljesítményt, mivel a ráfordítások folyó kiadásként hozzáadódnak az alapértékekhez. A durván tízmilliárd forintos (már a múlt hét végén 8,5 milliárd forintot emlegetett Pintér Sándor belügyminiszter) védekezési többletkiadás azonban nem éri el a GDP egy tized százalékát sem, így összgazdasági értelemben szintén nem mutatható ki.

Hatással van az árvíz a büdzsére is, mivel az előre nem tervezett kiadásokat a költségvetésből kell fedezni, mindenesetre a hiánycél teljesítését nem ez tétel fogja meghiúsítani. Az ilyen esetekre rendelkezésre álló vis maior alap 1,6 milliárd forintja már kimerült, Nagy Anna kormányszóvivő tájékoztatása szerint a későbbiekben dönthetnek arról, milyen tételekből kompenzálható a pluszkiadás. A szóvivő egyébként holnapra ígérte a védekezési költségek öszszesítését, mivel még mindig folynak a munkálatok.

Az árakra lehet a leginkább hatással az özönvíz, főként a gyümölcsösökben keletkezett károk miatt. Az erős esőzések miatt kisebb termés ugyanakkor tartós árnyomást valószínűleg nem eredményez majd Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint. A gabonaféléknél pedig nehéz megmondani, összességében milyen hatással lesz a jelenség, igaz, hogy a belvíz csökkenti a termőterületet, a bőséges csapadék viszont a többi területen magasabb termésátlagot hozhat – érvelt. Arra számít, átmenetileg is csak egy-két tized százalékponttal emelkednek meg az élelmiszerkosár árai, de összességében a normális kereteken belül marad az ingadozás.

Az érintett gazdálkodóknak tragédia a mostani ár- és belvíz, ám a mezőgazdaság egésze szintjén nem példa nélküli a 20-30 százalékos terméskiesés – véli Fórián Zoltán agrárelemző. Az Agrár Európa Kft. igazgatója szerint az idei helyzetet az különbözteti meg az elmúlt évek ingadozásaitól, hogy most a régió többi országában a magyartól eltérő a helyzet. Az sem mellékes azonban, hogy a vízkárok nem érintették az ország egészét: a magasabban fekvő részeken, illetve a Dunántúl jelentős részén például kiemelkedő termést remélnek a szakértők.

Fórián Zoltán úgy látja, nem kell alapanyaghiányra számítani az idei szezonban, ám az egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan alakulnak az árak. Ami a – jelenleg nyomott árú – gabonapiacot illeti, szerinte valószínűtlen az árrobbanás, különösen, hogy a nagy európai termőterületeket nem érintette az árvíz. A zöldség-gyümölcsök esetében más a helyzet: az ágazati számítások nyomán több mint húszszázalékosra becsült kiesés nyomán áremelkedés várható, ám ez nem az exportpiacon, hanem itthon jelentkezik. Fórián Zoltán úgy véli, a fogyasztói árak esetében elmarad a nyár eleji árcsökkenés, vagyis a tavaszi primőrök magasabb árszintje lesz jellemző a következő időszakban is.

A magyar termékekből mutatkozó hiányt importból pótolni lehet, ám ez egyelőre kiszámíthatatlan mértékű, de akár drasztikus áremelkedést hozhat – emelte ki lapunknak Kun Mihály is. A Magyar Agrárkamara megbízott elnöke ugyanakkor hozzátette: a gabonák esetében csak reménykedni tudnak a drágulásban. Tudni kell, ezeket az árakat alapvetően a nemzetközi árszint határozza meg Magyarországon is, ráadásul a tavalyi készletek még raktáron vannak.

Kun Mihály szerint az őszi gabonák esetében nemcsak terméskieséssel, de minőségi problémákkal is számolni kell. A gyümölcságazatban különösen a korai cseresznye, meggy, a kajszi és az alma esetében végzett pusztítást az időjárás, míg a kukorica és a napraforgó esetében az jelenti a fő problémát, hogy sok helyen nem is tudták elvetni a növényt. A kárt összességében százmilliárd forint nagyságrendűre becsülő kamarai elnök – aki egyben a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója – elmondta: javasolták a kormánynak egy MFB-n keresztül, állami garanciával működő kárenyhítő forgóeszköz-hitelprogram elindítását, míg a bankszövetségnél a kereskedelmi bankoknál fennálló hitelek törlesztésére kértek haladékot. Felvetették az agrárvezetésnél azt is, az agrárkár-enyhítési alapot az állam a tervezett bankadóból származó bevételből az idén várható 5-7 milliárd forinthoz képest 20 milliárd forintra egészítse ki.VG

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.