BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

GDP: alig látszik meg az árvíz

Számos szektort érint az extrém időjárás, ám egyiket sem súlyos mértékben. A mezőgazdaságban 100 milliárd forint körüli károkról számolt be a Magyar Agrárkamara nemrégiben. Ez azonban tartalmazza a belvíz és a jégkár okozta kiesést, maga az árvíz az előbbiekhez képest csak elenyésző kárt okozott. A sok csapadék egyébként jótékonyan befolyásolhatja a termésátlagot. Az agrárium mindenesetre az utóbbi években jelentős teljesítményingadozást mutatott, két éve például a fő húzóerőt jelentette a magyar gazdaságban, míg tavaly két számjegyű zuhanást könyvelt el a szektor.

A fenti összeg ugyanakkor már makrogazdasági szinten is jelentős, a GDP-t 0,4 százalékkal csökkentheti. Mivel a legtöbb elemző legfeljebb egy százalék körüli bővüléssel számol az idén, így még az is előfordulhat, az agrárium megfordítja a gazdasági növekedés előjelét, habár most nagyobb valószínűséggel lesz pozitív az adat. A többi szektort csak elenyésző mértékben érintette az árvíz, elsősorban a szállításban okozott fennakadást a természeti csapás. Az útlezárások mellett a vasúti közlekedés is szünetelt néhány vonalon, de ez a teljes forgalomhoz képest alig érzékelhető. Nálunk nem sodort el például hidakat az ár, mint Lengyelországban.

A GDP-számítás sajátosságából adódóan az árvíz-védekezési kiadások növelik a gazdasági teljesítményt, mivel a ráfordítások folyó kiadásként hozzáadódnak az alapértékekhez. A durván tízmilliárd forintos (már a múlt hét végén 8,5 milliárd forintot emlegetett Pintér Sándor belügyminiszter) védekezési többletkiadás azonban nem éri el a GDP egy tized százalékát sem, így összgazdasági értelemben szintén nem mutatható ki.

Hatással van az árvíz a büdzsére is, mivel az előre nem tervezett kiadásokat a költségvetésből kell fedezni, mindenesetre a hiánycél teljesítését nem ez tétel fogja meghiúsítani. Az ilyen esetekre rendelkezésre álló vis maior alap 1,6 milliárd forintja már kimerült, Nagy Anna kormányszóvivő tájékoztatása szerint a későbbiekben dönthetnek arról, milyen tételekből kompenzálható a pluszkiadás. A szóvivő egyébként holnapra ígérte a védekezési költségek öszszesítését, mivel még mindig folynak a munkálatok.

Az árakra lehet a leginkább hatással az özönvíz, főként a gyümölcsösökben keletkezett károk miatt. Az erős esőzések miatt kisebb termés ugyanakkor tartós árnyomást valószínűleg nem eredményez majd Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint. A gabonaféléknél pedig nehéz megmondani, összességében milyen hatással lesz a jelenség, igaz, hogy a belvíz csökkenti a termőterületet, a bőséges csapadék viszont a többi területen magasabb termésátlagot hozhat – érvelt. Arra számít, átmenetileg is csak egy-két tized százalékponttal emelkednek meg az élelmiszerkosár árai, de összességében a normális kereteken belül marad az ingadozás.

Az érintett gazdálkodóknak tragédia a mostani ár- és belvíz, ám a mezőgazdaság egésze szintjén nem példa nélküli a 20-30 százalékos terméskiesés – véli Fórián Zoltán agrárelemző. Az Agrár Európa Kft. igazgatója szerint az idei helyzetet az különbözteti meg az elmúlt évek ingadozásaitól, hogy most a régió többi országában a magyartól eltérő a helyzet. Az sem mellékes azonban, hogy a vízkárok nem érintették az ország egészét: a magasabban fekvő részeken, illetve a Dunántúl jelentős részén például kiemelkedő termést remélnek a szakértők.

Fórián Zoltán úgy látja, nem kell alapanyaghiányra számítani az idei szezonban, ám az egyelőre kiszámíthatatlan, hogyan alakulnak az árak. Ami a – jelenleg nyomott árú – gabonapiacot illeti, szerinte valószínűtlen az árrobbanás, különösen, hogy a nagy európai termőterületeket nem érintette az árvíz. A zöldség-gyümölcsök esetében más a helyzet: az ágazati számítások nyomán több mint húszszázalékosra becsült kiesés nyomán áremelkedés várható, ám ez nem az exportpiacon, hanem itthon jelentkezik. Fórián Zoltán úgy véli, a fogyasztói árak esetében elmarad a nyár eleji árcsökkenés, vagyis a tavaszi primőrök magasabb árszintje lesz jellemző a következő időszakban is.

A magyar termékekből mutatkozó hiányt importból pótolni lehet, ám ez egyelőre kiszámíthatatlan mértékű, de akár drasztikus áremelkedést hozhat – emelte ki lapunknak Kun Mihály is. A Magyar Agrárkamara megbízott elnöke ugyanakkor hozzátette: a gabonák esetében csak reménykedni tudnak a drágulásban. Tudni kell, ezeket az árakat alapvetően a nemzetközi árszint határozza meg Magyarországon is, ráadásul a tavalyi készletek még raktáron vannak.

Kun Mihály szerint az őszi gabonák esetében nemcsak terméskieséssel, de minőségi problémákkal is számolni kell. A gyümölcságazatban különösen a korai cseresznye, meggy, a kajszi és az alma esetében végzett pusztítást az időjárás, míg a kukorica és a napraforgó esetében az jelenti a fő problémát, hogy sok helyen nem is tudták elvetni a növényt. A kárt összességében százmilliárd forint nagyságrendűre becsülő kamarai elnök – aki egyben a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. vezérigazgatója – elmondta: javasolták a kormánynak egy MFB-n keresztül, állami garanciával működő kárenyhítő forgóeszköz-hitelprogram elindítását, míg a bankszövetségnél a kereskedelmi bankoknál fennálló hitelek törlesztésére kértek haladékot. Felvetették az agrárvezetésnél azt is, az agrárkár-enyhítési alapot az állam a tervezett bankadóból származó bevételből az idén várható 5-7 milliárd forinthoz képest 20 milliárd forintra egészítse ki.VG

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek