A CMA DataVision idei második negyedévzáró listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő a görög gazdaság pozíciója hét helyezéssel romlott egyetlen negyedév alatt, Görögország az idei első három hónapot ugyanis a világ kilencedik legkockázatosabb adós államaként zárta.
A hétfőn közzétett második negyedévi adóskockázati listán a legnagyobb kockázatú tíz szuverén adós között szerepel Ukrajna (5.), Románia (8.), Lettország (9.) és Bulgária (10.) is.
A felső tízes mezőnybe került a listavezető Venezuela mellett még Argentína, Pakisztán, Dubaj és Irak.
A CMA hétfői kimutatása szerint Görögország CDS-árazása a második negyedév utolsó londoni kereskedési napjának zárásában 1003,4 bázispont volt, ami azt jelenti, hogy aznap a szuverén törlesztéskockázatra biztosítást kínáló piaci szereplők minden 10 millió euró görög államadósság után évente több mint egymillió euró biztosítási díjat kértek az irányadó ötéves futamidőre.
A cég számítási modellje szerint az idei második negyedév végére kialakult görög CDS-árazás arra vall, hogy a londoni adósságpiac jelenleg 55,6 százalékos kumulatív valószínűséggel árazza Görögország mint szuverén adós nem fizetővé válását ötévi távlatban.
Ez sokkal rosszabb törlesztéskockázati megítélés, mint például Pakisztáné, amelynek 719 bázispontos negyedévzáró CDS-díjszabása 39 százalékos kumulatív törlesztésleállási valószínűség piaci árazásának felel meg ötévi futamidőre.
Görögország a legrosszabb teljesítő is volt az egész mezőnyben a CDS-árazás szempontjából a második negyedév során, a negyedévet ugyanis 346 bázispontos törlesztéskockázati biztosítási díjszabással kezdte, és innen emelkedett az árazás a fejlődő országokra jellemző ezer bázispont fölé.
A görög CDS-árazás negyedéves zárási rekordját június 24-én mérték, 1126 bázispontos zárószinten.
A világ legbiztonságosabb szuverén adósa a CMA DataVision hétfőn Londonban kiadott negyedéves összesítése szerint továbbra is Norvégia, amelynek CDS-árazása 26,7 bázisponton zárta az idei első félévet.
Az állami és kereskedelmi adósok CDS-díjszabásai azt jelzik, hogy a piaci szereplők milyen mértékűnek tekintik az adott ország vagy vállalat adósságtörlesztési leállásának kockázatát, és ennek alapján határozza meg a piac az e kockázatra köthető határidős biztosítási kontraktusok éves díját.
A görög szuverén adósi kockázat nagyon rossz megítélését jelzi az is, hogy Görögország az egyetlen euróövezeti tagállam, amelyre több hitelminősítő is befektetési szint alatti osztályzatot tart érvényben.
A Moody''s Investors Service a múlt hónapban jelentette be, hogy a görög kormánykötvények besorolását egyszerre négy fokozattal, az addigi elsőrendű "A3"-as szintről "Ba1"-re, vagyis a befektetésre ajánlott kategória alá rontja. A cég a lépést az euróövezeti/IMF támogatási program végrehajtását veszélyeztető kockázatokkal indokolta.
Ez igen agresszív visszaminősítés a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban, amelyben már két fokozatnyi osztályzatrontás is ritka a szuverén adósok esetében.
Nem sokkal korábban a Standard & Poor''s is agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív - "bóvli" - szintre, "BB plusz"-ra rontotta Görögország adósbesorolásait, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre szűkebbek a görög kormány gazdaságpolitikai lehetőségei az államadósság-folyamatok fenntartható pályára állítására.
A "három nagy" közül már csak a Fitch Ratings sorolja befektetésre ajánlott szintre a görög adósságot, "BBB mínusz" besorolással, de ezt az osztályzatot is leminősítést valószínűsítő negatív kilátás egészíti ki.
