Az energiacégekre kivetendő ötletéről egyelőre egyik cég sem kapott hivatalos tájékoztatást, így a lapnak nem is kívánták kommentálni.
Ugyanakkor több cég is megjegyezte, hogy az elképzelés hasonlóságot mutat a Gyurcsány-kabinet által az energiacégekre kivetett Robin Hood-adóval, amelyet idén kell utoljára fizetniük, s amiből tavaly 30 milliárd forint, idén 20 milliárd állami bevétel származik.
A cégek emlékeztettek, hogy ez az adó csak azokat a nyereségeket érintette, amelyek kívül esnek az állami árszabályozáson. A lakossági ellátást tehát nem érinti. Az energiapiac nem szabályozott tarifájú ágában megfogalmazásuk szerint ez az adó „nyilván” beépült az árakba, de nem tagadják, hogy ott öldöklő verseny folyik.
Lehóczki Gábor, az EDF Démász részéről úgy fogalmazott a lapnak: a kormány – hasonlóan a tarifákat illető tárgyalásokhoz – a konkrét elképzelésekkel bizonyára hivatalos úton fogja megkeresni a szolgáltatókat, így azután tudnak erről véleményt formálni. Hozzátette: cégük a különadó esetleges kivetése után hozza meg azokat a belső intézkedéseket, amelyekkel ennek hatását ellensúlyozhatják.
Az intézkedések érinthetik a hálózatra fordítandó, éves szinten 10-12 milliárdos fejlesztési, beruházási összegeket, ami így tovagyűrűzhet a gazdaságra – tette hozzá. Kérdésünkre leszögezte: 2010-ben az EDF Démász is fizeti a nyereségre kivetett néhány százalékos különadót, de kizárólag ennek „ellensúlyozására” nem tettek belső intézkedéseket. Mások úgy fogalmaztak: inkább rójon ki az állam egy újabb különadót az energiacégekre, csak ne „zilálja szét” az árrendszert azzal, hogy a szektor különböző cégeire eltérő terheket rak.
A Népszabadság összeállításából kiderül, hogy a gázszolgáltatók összesített árbevétele meghaladta a kétezer milliárd forintot, ám a szektor egésze 15 milliárdos adózás előtti veszteséget mutat. Kivételek persze vannak, így például a FGSZ és az E.On egyik cége (E.On Földgáz Storage Zrt.), 22 illetve 11 milliárdos adózás előtti eredményt tud felmutatni, csakúgy, mint a Fővárosi Gázművek, amely 7 milliárdos eredménnyel zárt tavaly. (Az E.On cégei közül Az ország központi gáz-nagykereskedelmét végző E.ON Földgáz Trade 800 milliárdos forgalom mellett 38 milliárdot bukott. A csoport így összességében masszív veszteséggel zárt tavaly.)
Az látható, hogy a teher fő viselője a Mol lenne, amely a tavalyi évet 188 milliárdos adózás előtti, illetve 104 milliárdos adózás utáni eredménnyel zárta - ez derül ki a HVG e héten megjelent összeállításából. Az energiacég ezzel egyébként a harmadik legnagyobb adózás utáni eredményt érte el tavaly. (Az első a GE Hungary 322, illetve 311 milliárddal, míg a második az OTP 170, illetve 150 milliárdos eredménnyel.)
A lap információi szerint csütörtökön is folyt egyeztetés a gázcégek és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) között. Ez ugyan a tarifákról szóló tárgyalássorozat része, de ezúttal nem az árakról volt szó: a kormány információink szerint bekérte a társaságoktól, milyen általános gázpiaci szabályokat módosítanának. Az NFM-nél elmondták: az árszabályozási rendszer felülvizsgálatának legfontosabb célja, hogy a lakosság és a szolgáltatók számára egy kiszámíthatóbb rendszer szülessen. Ez a szolgáltatók indokolt működési és tőkeköltségeit figyelembe véve is szolgálná a piaci szereplők érdekeit. A minisztérium sosem állította, hogy ellenezné a tisztességes hasznot, hiszen anélkül nem működhetne a gazdaság – szögezik le. A kormány elismeri a vállalkozások igényét, hogy lehetőség szerint ne legyenek veszteségesek. De azt is fenntartja, hogy a hasznot nem mindig és nem feltétlenül a legkiszolgáltatottabb lakossági fogyasztóknak kell szolgáltatniuk. A tárgyalásokon a kormány és a szolgáltatók is tettek az árakra kedvezően ható javaslatokat – vázolta az NFM.
Ha a teljes energiaszektort nézzük, akkor a Mol és az E.On mellett az MVM (adózás előtti eredmény: 80 mrd ft, adózás utáni eredmény: 60 mrd), a Mátrai Erőmű (ae: 25 mrd, au: 21 mrd), az ELMŰ (ae: 24 mrd, au: 18 mrd), az ÉMÁSZ (ae: 12 mrd, au: 10 mrd), a Magyar Áramszolgáltató (ae: 12 mrd, au: 10 mrd), a Mavir (ae: 13 mrd, au: 9,5 mrd), és az Alpiq két cége (ae: 19 mrd, au: 16 mrd)lehet az, amelyek eredményességük révén a fő teherviselői lehetnek az esetlegesen kiszabott különadónak.
Ha a kormány inkább az árbevételt venné alapul, akkor a gázszolgáltatók, gázkereskedők járnának rosszul, hiszen a fenti adatok szerint a szektor eleve veszteséges, míg a nagy bevétel miatt tovább sújtaná őket a különadó.
Szóba került még fideszes körökben a távközlési cégek megadóztatása is. Itt a Magyar Telekom, a maga 643 milliárdos árbevételével, 114 milliárdos adózás előtti, valamint 93 milliárdos adózás utáni eredményével lenne a fő teherviselő. A Telenor mutatói, árbevétel: 177 milliárd, adózás előtt: 49,5 milliárd, adózás után: 40 milliárd. A Vodafone árbevétele 128,5 milliárd.
