BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még nem volt megújulás

A válság hatása most is érződik, az egészséges ütemű bővülés várat magára

Enyhe pozitív meglepetéssel szolgált a második negyedévben a magyar gazdaság. A bruttó hazai termék (GDP) egy százalékkal haladta meg 2009 azonos időszakáét – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adataiból. A naptárhatás kiszűrésével valamivel visszafogottabb, 0,8 százalékos bővülés adódott, ez az első háromhavi 0,1, illetve 0,2 százalékos mutatókhoz képest szignifikáns javulásnak számít. A növekedésben szerepet játszott a tavalyi jelentős, éves átlagban 6,3 százalékos hanyatlás miatti alacsony bázis, illetve a szakértők szerint a kedvező külső kereslet is. Az első fél évben ezzel 0,5 százalékos volt a gazdasági teljesítmény javulása éves alapon, az elemzők azonban nem számítanak további jelentős gyorsulásra az év hátralevő részében. A rövid bázisú, azaz az előző negyedévhez viszonyított GDP-mutató stagnált az időszak során, vagyis gyorsan kifulladt az év eleji lendület. Az első negyedéves adatot egyébként a korábban közölt 0,9 százalékosról 0,6-re módosította a hivatal, amely így beleszürkült az európai mezőnybe.

Éves növekedésünk sem érte el az Európai Unió átlagát, így egyelőre tovább tart a leszakadásunk. Jövőre kerülhetünk ismét az átlag fölé az előrejelzések szerint, ami az utóbbi négy évben nem sikerült a magyar gazdaságnak, azonban még ezzel kapcsolatban is számos a kockázati tényező. Egyelőre az uniós gazdaságban sem kizárt a W alakú recesszió, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy a belső kereslet meg tudna annyira erősödni rövid távon, hogy az esetleges újabb külső sokkot ellensúlyozhassa. A részletes GDP-adatok csak három héttel később jelennek meg, azt azonban már lehet sejteni, néhány ágazat igencsak gyengén teljesíthetett a második negyedévben, míg az ipar a havi adatok alapján ismét biztosítja a húzóerőt a gazdaság számára.

A második negyedévi növekedés enyhén meghaladja a piac 0,8 százalékos várakozását – véli Samu János, a Concorde Értékpapír makroelemzője, aki viszont számított a jobb adatra. A negyedéves alapú stagnálás azonban alátámasztja szerinte azt a tényt, hogy a belföldi tényezők jelentős visszahúzó erőt jelentenek gazdaságunk számára. Miközben ugyanis az export és ezen keresztül az ipari termelésünk egészséges külföldi kereslettel találkozik, a háztartások fogyasztása és a beruházás vélhetően tovább csökkent. Ráadásként az időjárás sújtotta mezőgazdaság is negatív tényező lehet az idén a GDP szempontjából – fűzi hozzá. Mivel a növekedés összetétele nem látszik változni a második fél évben sem, ezért fenntartja 2010-es 0,75 százalékos GDP-növekedési várakozását a szakember.

Továbbra is az exportvezérelt iparágak jelentik a talpra állás motorját, amelyhez a hajtóerőt a magyar exporttermékek iránt az előző évinél nagyobb kereslet biztosítja – ért egyet Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. Az exportorientált iparágak javuló teljesítménye miatt a kivitel volumene jelentős mértékben nőtt éves viszonylatban, ugyanakkor az importbővülés elmaradt az export dinamikájától – jegyezte meg a friss adatokkal kapcsolatban. Ez komoly külkereskedelmi többletet jelent, amely jelentős mértékben támogatja a gazdaságot, így a várakozások szerint a GDP növekedéséhez is pozitív mértékben járul hozzá 2010-ben – tette hozzá. A belföldi kereslet azonban a szakértő szerint továbbra is visszahúzza a gazdaságot a hitelezés visszaesése és a magas munkanélküliség miatt, a háztartások éves fogyasztása 1,5 százalékkal esik vissza az idén. Az építőipar továbbra is meglehetősen rosszul teljesít, míg a mezőgazdaság is erőteljesen lefelé ható tényezőként jelentkezik. A reál GDP 2010-ben várhatóan 0,9 százalékkal, 2011-ben pedig 3,1 százalékkal nő, bár az előrejelzést bizonytalansági tényezők és lefelé mutató kockázatok teszik kétségessé – véli, hozzátéve: jóllehet a háztartások fogyasztásánál enyhe (1,8 százalékos) növekedésre számít jövőre, egyelőre nem gondolja, hogy a gazdaság motorjává a belső fogyasztás válna 2011-ben. A gazdaság talpra állását jövőre is az export vezérli – összegezte az elemző.

A német „csoda”

A várakozásokat jóval meghaladó mértékben, az újraegyesítés óta nem látott ütemben bővült a második negyedévben a német gazdaság. A megelőző három hónaphoz képest 2,2 százalékos növekedést Európa legnagyobb gazdasága elsősorban exportjának köszönheti, amelyet az euró gyengülése is segített. Bár elemzők szerint Németországban sem tarthat ki hosszabb távon a látványos felfutás, de még némi lassulással számolva is meghaladhatja az egész éves növekedés a három százalékot. Erre 2006 óta nem volt példa Németországban.

A második negyedévben egyébként a francia gazdaság is jobb teljesítményt nyújtott a vártnál, így az eurózóna egészének a növekedése is meghaladta az egy százalékot éves alapon. Ez három éve a legjobb mutató. BÁ







A második negyedévben egyébként a francia gazdaság is jobb teljesítményt nyújtott a vártnál, így az eurózóna egészének a növekedése is meghaladta az egy százalékot éves alapon. Ez három éve a legjobb mutató. BÁ Térségi egyenlőtlenségek Nyugati exportpiacaik fellendüléséből térségünk országai is sokat profitáltak: a szlovák gazdaság a megelőző három hónaphoz képest 1,2, a cseh pedig 0,8 százalékkal bővült.

Magyarország mellett Romániának kell a leghevesebb ellenszéllel megküzdenie az év második felében, mert a változatlanul gyenge belső kereslet miatt ezek az országok még mindig inkább csak a nyugati gazdaságokra támaszkodhatnak – vélik elemzők. Ám a fellendülést a régió egészében hátráltathatja a magas – sok esetben két számjegyű – munkanélküliség, amely nemcsak a fogyasztókat teszi óvatossá, de a vállalati beruházásokat is visszaveti. Nyugat-Európához hasonlóan régiónk gazdaságai számára is leküzdendő akadályt jelentenek továbbá a költségvetési megszorítások. BÁ-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.