Már tavaszra megállt a lazítás

Nem indult felhőtlenül az új kormány viszonya a jegybankkal, már előzetes nyilatkozatok alapján számítani lehetett a feszült légkörre. Simor András jegybankelnök pozíciója is többször megkérdőjeleződött, több esetleges utódjelölt neve is felmerült. A jegybanktörvény egyelőre nem teszi lehetővé az egyoldalú változtatást, habár annyit sikerült elérnie a kormánynak, hogy kétmillió forintra csökkentette a jegybankelnöki fizetést. A lépést rosszallotta az Európai Központi Bank is.

A kormányváltást követő kamatdöntő ülésén a monetáris tanács még folytatta a 2009 júliusa óta töretlen csökkentési periódust, ám májusban már nem vágták tovább az 5,25 százalékos irányadó rátát. Azóta is ezen a szinten áll az alapkamat, de míg nyár elején a legtöbb elemző csak átmeneti pihenőnek tartotta a csökkentések elmaradását, mostanra az a többségi vélekedés, hogy a következő lépés már emelés lehet, akár már az idén.

A háttérben csak az egyik tényező volt az új kormánnyal kialakult feszültség, a nemzetközi piacok is borongósabbá váltak. A dráguló kőolaj és a mezőgazdasági termékek áremelkedése okozta külső sokkot tetézi a gyengélkedő forintárfolyam. Utóbbit a kormány nem túl szerencsés kommunikációja is többször megingatta, pedig a fundamentumok ezt nem feltétlenül indokolták volna. BD