Magyar gazdaság

Az EU saját bevételeit növelné a bizottság

Az EU saját bevételeinek növelésére is javaslatot tett az Európai Bizottság az uniós költségvetés felülvizsgálatáról tegnap nyilvánosságra hozott állásfoglalásában.

 Brüsszel a tagállami befizetések körüli, állandó csatározásokra utalva megjegyzi, hogy a nemzeti hozzájárulások 1988-ban még csak tízszázalékos aránya mára 70 százalékra duzzadt az EU büdzséjében.

A bizottság most azt a lehetőséget ajánlja megfontolásra a kormányoknak, hogy szüntessék meg az áfaalapú befizetéseket, és helyette fokozatosan vezessenek be egy vagy több saját forrást. A lehetséges bevételek között az állásfoglalás megemlíti, hogy az EU részesedést kaphatna egy pénzügyi tranzakciós (vagy a pénzügyi tevékenységekre kivetendő), illetve egy uniós energiaadóból. A közös büdzsét gazdagíthatná, ha aukciókon értékesítenének szén-dioxid-kibocsátási kvótákat, és uniós sarcot vezetnének be a légi közlekedésre.
A legtöbb vitát alighanem az az ötlet váltja majd ki, hogy bevezethetnének egy EU-áfakulcsot is, illetve az unió részesülhetne egy majdani EU-s társasági bevételeiből. Ez utóbbi kapcsán a bizottsági közlemény nem teszi egyértelművé, hogy az elképzelés vajon a társaságiadó-kulcsok már évekkel ezelőtt elakadt harmonizációjának a felmelegítését is magában foglalja-e.

A költségvetési felülvizsgálat bemutatásakor José Manuel Barroso, a bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy a reform során nem feltétlenül a kiadások növelésére, hanem azok jobb hasznosulására kell összpontosítani. Janusz Lewandowski költségvetési biztos ehhez azt tette hozzá, hogy az uniós pénzeket azokra a területekre kell csoportosítani, ahol „egy euró több hasznot hoz, mint ha nemzeti vagy regionális szinten költenék el”. Ezek közé sorolta a kutatási és innovációs beruházásokat, a transznacionális infrastruktúra-fejlesztéseket, valamint a zöldtechnológiák és -szolgáltatások térnyerését segítő programokat.

Szolidaritási Alap

A magyarországi iszapkatasztrófa is szerepet játszhatott abban, hogy Brüsszel a Szolidaritási Alap működését az uniós költségvetés túlzott merevségének példájaként említette. Az alap kapcsán a bizottság konkrét elvárásként szögezte le, hogy annak forrásait a jövőben nem szabad a természeti katasztrófák kárenyhítésére korlátozni. 

iszapkatasztrófa Európai Bizottság unió EU Barroso eurpai unió
Kapcsolódó cikkek