KT: Csökkenhet a munkanélküliség, tartható a hiánycél
A KT hasonlóan nagy kockázatnak tekinti azt, hogy az ilyen módon keletkezett többlet elszámolható-e bevételként. Ha nem számolható el, abban az esetben a belső tételek egyenlege nem teljesül.
A „kiadási szabály” érvényesül, ennek értelmében a korrigált elsődleges kiadások nem nőhetnek jobban, mint a reál GDP.
A KT folyamatosan élénkülő külső kereslettel számol. Az elemzők hozzáteszik: a külső konjunktúra törékenységének kockázata fennáll. A GDP növekedésének ütemében a belső kereslet egyre nagyobb szerepet kap: a válság elmúlásával az óvatossági megtakarítások csökkennek, a lakossági fogyasztás bővül.
KT: 700 milliárdos lyukat ütnek adótörvények 2013-14-benAz SZJA változások a lakosság rendelkezésre álló reáljövedelmét növelik, ám ennek egy része jelentkezik a fogyasztási oldalon, másik része a megtakarításokat és a hiteltörlesztéseket növeli.
A vállalatok beruházása növekedhetne, ha nem jelentkeznének a válságadók beruházás-késleltető hatása – írja a KT.
A gazdaság bővülési üteme 2011-ben 2,8 százalék lehet a KT elemzése szerint, a háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal növekedhet szemben az idei 3,5 százalékos csökkenéssel. A legnagyobb növekedés a bruttó állóeszköz-felhalmozásban látszik: 4,5 százalékig emelkedhet.
A munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,1 százalékról 10,5 százalékig csökkenhet. Az infláció az idei 4,8 százalékról 3,7 százalékra süllyed, mely még mindig magasabb, mint a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos középtávú célja.
A gazdaság bővülési üteme középtávon elérheti a 3 százalékot: a munkapiacon fokozatos javulás várható, a munka-kereslet emelkedésével a foglalkoztatottak létszáma növekszik. A reálbérek növekedése várhatóan elmarad a termelékenység növekedésétől – húzza alá a KT.
Az adóváltoztatások a munkaintenzitás emelkedését okozzák, a foglalkoztatottság bővítő hatása négy év alatt 0,5 százalék (15 ezer fő).
Az ágazati különadók – válságadók – egy része átgyűrűzik a fogyasztói árakba: tehát inflációs hatásuk van. A KT korábbi elemzésében azt írta, hogy a válságadók 2010-ben 0,1, 2011-ben pedig 0,3 százalékponttal növelik az inflációt.
A KT figyelmeztetett: a törvényjavaslat nem mutatja be részletesen azt, hogy a makrogazdasági folyamtok feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok. A „külső költségvetési tételek” a törvényjavaslat szerint 125 milliárddal kedvezőbbek annál, mint amit a KT makrogazdasági előrejelzése tartalmaz.
A költségvetés finanszírozásának szempontjából fontos: a visszalépő pénztártagoktól átvett, nagyrészt értékpapírokban tartott vagyok készpénzzé tétele.
A költségvetés középtávú fenntarthatósága romlik, ha az állam azzal kívánja a magasabb költségvetési hiányt „elrejteni”, hogy a megtakarításokat – magánpénztári befizetések egy részét (a kormány terve szerint a tagok 90 százaléka visszalép az állami pillérbe – A szerk.) magához csoportosítja át – olvasható ki a KT jelentéséből.
Kopits: A nyugdíjpénztári lépés az egész rendszert veszélyezteti
A Költségvetési Tanács 2,3 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi hiányt prognosztizál 2011-re, a maastrichti elszámolási rendszer alapján pedig 2,4 százalékra teszi az államháztartás hiányát jövőre az elemzőcsoport.
Ez a kormány által várt 2,8 százalékos pénzforgalmi, és a 2,93 százalékos maastrichti hiány alatt van. Idén teljesül a 3,8 százalékos pénzforgalmi deficitcél, mely maastrichti eredményszemléletben 3,7 százalék lesz.
A költségvetési Tanács középtávon nem lát akkora növekedést, mint a kormány. A KT 2011-től a következő években rendre: 2,8, 3,3, 3,3, 3,0 százalékos növekedést prognosztizál.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint már két év múlva 5 százalékkal bővülhet a gazdaság, ám a KT 3,3 százalékos GDP növekedést jósol erre az évre. Az NGM a következő évekre is hasonlóan optimista, így a KT és a kormány prognózisa között körülbelül két százalékpontos eltérés rajzolódik ki.
A fogyasztói árindex 2013-ban 3 százalékra süllyedhet, de 2014-ben újra az MNB célja fölé emelkedhet: 3,3 százalékra.
A versenyszférában évente 4,2-4,9 százalékos béremelés várható. A munkanélküliségi ráta 2012-ben 10 százalék alá süllyed a KT szerint, és 2014-ben 8,1 százalékra mérséklődhet a munkát keresők aránya.
