A magán-nyugdíjpénztárak működésének egészét ellenőrzi a Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelet (PSZÁF). Az ellenőrzésre pedig főként azért van szükség, hogy lássák: a tizennégy havi járulékbefizetés nélküli időszakot tudják-e finanszírozni a pénztárak, illetve mekkorák lesznek a működési költségeik erre az időszakra ” - nyilatkozta Binder István, a PSZÁF szóvivője a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este.
A szakember szerint bár a pénztárak tavaly tényleg jól teljesítettek, hosszabb távon vizsgálva hozamaikat az “emberek éppen csak a pénzüknél vannak”. A következő hetekben a PSZÁF minden pénztárat szorosan felügyel majd, s mind a maradó, mind az államhoz átszerződő ügyfelek estében árgus szemmel figyeli, hogy “mi történik”.
Nyilván azt kell megnézni, hogy a pénztárak az elmúlt időszakban hogyan is gazdálkodtak – így vázolta Binder István a nemzetgazdasági miniszter által kilátásba helyezett átfogóbb vizsgálat lehetséges területét.
Két fontos adatot lehet megtekinteni a magán-nyugdíjpénztáraknál: az elért hozamot, illetve azt, hogy mekkora működési költséggel terhelik meg a díjakat. Erre vonatkozóan léteznek felügyeleti számítások, ha kell, további számításokat, vizsgálatokat végez a PSZÁF – jelentette ki Binder.
Kevés a hozam a nyugdíjhoz?
2008 valóban mélypont volt a pénztárak életében, ám 2009-ben tíz és harminc százalék közötti hozamot értek el. Nem kérdőjelezhető meg emiatt az állítás, miszerint rosszul sáfárkodtak volna a rájuk bízott pénzekkel? - hangzott a Közbeszéd felvetése.
A pénztárak teljesítményét hosszabb távon érdemes vizsgálni – reagált a PSZÁF-szóvivő, megjegyezve: az elmúlt tíz év hozamait vizsgálva azt lehet látni, hogy a pénztárak legfeljebb a reálhozam felett egy százalékkal teljesítettek. “Nem értek el olyan hozamteljesítményt, ami nagyon meg tudta volna verni az inflációt” - hangzott az érvelés. A tíz és harminc százalék közötti hozam “a tavalyi év teljesítménye, ami kétségtelenül nagyon sokat hozott vissza a konyhára” a 2008-as válságévhez képest; hosszú távon nézve viszont éppen csak pénzüknél vannak a pénztártagok. Az pedig szakmai szemmel nézve is kérdéses, hogy az összegek fedezik-e a nyugdíjas évek pénzigényét – szögezte le Binder István. A felügyelet jelentéseiben is rendszeresen megjelölte kockázatként a hozamok elégtelen voltát – hangzott el a beszélgetésben.
A működés egészét ellenőrzi a PSZÁF
A másik probléma, hogy a működési bevételek és kiadások egyenlege tavaly és az idei első félévben is veszteséges volt – mondta a PSZÁF-szóvivő.
Jelenleg a pénzügyi felügyelet a magán-nyugdíjpénztárak működésének egészét vizsgálja: a működési bevételeket és a kiadásokat is áttekintik; 2009-ben 1,8 milliárdos volt a működési veszteség, az idei első félévben pedig hatszáz millió forint – hangzott az interjúban.
Binder hozzátette: ez az adat nem vonatkozik az összes pénztár teljesítményére. Volt néhány nagy pénztár, amelyik elsősorban tagtoborozásra, reklámra költött sokat, mégpedig azért, mert a jogalkotó időközben leszorította a működési költségeket – és néhány pénztár úgy gondolta, hogy emiatt növelni kell a tagok létszámát, így pótolva a kieső összegeket.
Az még mindig nem világos, hogy miért kell kihegyezni a mostani vizsgálatot a reklámokra, többek között azokra, amelyek maradásra biztatják a pénztártagokat a mostani helyzetben? - hangzott a Közbeszéd kérdése.
A reklámozás abszolút joga minden intézménynek – ismert el Binder István, leszögezve: a PSZÁF a pénztárak működésének egészét tekinti át, a szaldót nézi, a kiadást és a bevételt tekinti át. “Ilyen helyzetben, amikor működési veszteségeik voltak egyes pénztáraknak és közben történt egy kormányzati bejelentés, azt kell a felügyeletnek megnézni – a rendszer egészének biztonsága szempontjából – hogy a tizennégy havi járulék nélküli időszakot tudják-e finanszírozni a pénztárak, mekkorák lesznek a működési költségeik erre az időszakra” - érvelt a PSZÁF szóvivője.
