Az EU által a nyugdíjreform államháztartási költségeinek ügyében tanúsított "rugalmatlanság" az egyik valószínű oka a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos magyarországi kormányintézkedéseknek, és bár a nyugdíjreform-költségek elszámolásának kérdésében vallott magyar álláspont "méltányolható", a kormány által választott módszerek a piaci szereplők körében bizonyosan nem lelnek rokonszenvre - áll londoni felzárkózó piaci elemzők pénteki helyzetértékelésében.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális feltörekvő térségi kutatási részlegének vezetője pénteki londoni kommentárjában felidézte, hogy Magyarország, Lengyelország és több más közép-kelet-európai EU-tagállam bizonyos engedékenységet kért az EU-bizottságtól és az uniós statisztikai hivataltól közfinanszírozási helyzetüknek a túlzottdeficit-eljárások keretében végzett felülvizsgálatában, hivatkozással az általuk végrehajtott radikális nyugdíjreformok költségvetési terheire.
Az uniós hatóságok azonban az idén jórészt elvetették ezeket a folyamodványokat, és talán "a megértés és a rugalmasság e hiánya keltette frusztráció nyomta" a magyar kormányt a nyugdíjrendszerben tett "retrográd" lépések felé - írta elemzésében az RBS vezető londoni szakértője.
Timothy Ash szerint az RBS "jelentős rokonszenvvel" viseltet a nyugdíjreform-költségek elszámolásával kapcsolatos magyar és lengyel álláspont iránt, valószínűtlen azonban, hogy a magyar kormány "radikális, sőt talán regresszív" megoldásait a piac értékelni fogja.
