A fogyasztásban megjelenő enyhe növekedés, a munkaerőpiacon 2010 eleje óta megfigyelt fordulat, valamint a háztartások javuló várakozásainak az eredménye, jövőre tovább gyorsulhat. A beruházási aktivitás viszont a harmadik negyedévben tovább zsugorodott. A jövő évi adóváltozások miatt a vállalati szektor adóterhelése összességében emelkedik, valamint az egyes ágazatokra kirótt különadók érdemben rontják a befektetési klímát.
További kockázatot jelent, hogy a vállalati hitelezésben egyelőre nem látszik fordulat, ráadásul a bankok hitelkínálatát a szektorra kivetett extra is visszafogja. Felfelé módosítja ugyanakkor a beruházási előrejelzésünket az elmúlt negyedévben bejelentett, a közeljövőben megvalósuló autóipari beruházások nagy volumene. Az előrejelzés szerint idén 1,1 jövőre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedésre számít a Századvég.
A magyar munkaerőpiacon folytatódtak az előző negyedévben kibontakozó javuló tendenciák. A foglalkoztatottak száma bővült, az aktívak száma rég nem látott magasságokban jár és a munkanélküliek száma is csökkent. Emellett a bérek dinamikája a laza munkaerő-piaci kondíciók miatt csökkent, azonban a mérséklődésben a kevésbé képzett, alacsony bérrel rendelkező munkavállalók arányának emelkedéséből fakadó torzító hatás is számottevő. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy folyamatosan emelkedik a 12 hónapja, vagy annál régebb óta munkát keresők száma és aránya, ami magas munkanélküliségi ráta beragadását eredményezheti.
Az idei költségvetés alakulása eltér a tervezett pályától. Az adóbevételek jelentős felültervezését új adókkal és a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításával kompenzálta a kormány. A prognózis szerint a központi kormányzat kiadásai a zárolások ellenére is meghaladhatják a tervezett szintet, részben a strukturális átalakítások elmaradása miatt.
A 2011-es költségvetés kiadási és bevételi oldalának GDP-arányos nagysága nem változik az idei évhez képest. A kiadási tételek többsége az mértékével növekszik, az eddigieknél többet csak a gazdasági funkciókra készül költeni a kormány, elsősorban uniós forrásokból. A kiadási tételek reálértének megtartását, a hiány közel 1 százalékpontos csökkentését, valamint a jelentős jövedelemadó-csökkentést a magán-nyugdíjpénztári egyhatodának felhasználásából, a magán-nyugdíjpénztári járulékok átirányításából és a növekedésből fakadó adótöbbletből finanszírozza a kormány.
