BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

EKD: magyar cégeknek is

Nem csak a külföldiek kapják a támogatást, amely az államháztartási bevételek növelése miatt megtérül

Jelenleg is folyik olyan, az egyedi kormánydöntés (EKD) alapján adható komplex állami támogatási rendszer keretében megvalósuló projekt előkészítése, amelynek kedvezményezettje magyar iparvállalat – tudta meg a Világgazdaság. Habár üzleti titokra hivatkozva ennél többet forrásunk nem kívánt elárulni, arra azért felhívta a figyelmet, hogy az EKD-konstrukció – a nemzetközi és az uniós norma szerint – a nemzeti elbánás elve alapján működik: azaz minden beruházó – legyen magyar, külföldi, esetleg multinacionális cég – kedvezményezettje lehet, ha megfelel a kritériumoknak. Persze tény, kevés – de azért van – az olyan magyar tulajdonú cég, amely idehaza képes egyszeri, minimum tízmillió euró értékű beruházást végrehajtani. Ugyanakkor az EKD-támogatások és a hazai kkv-szektor állami dotációja között nincs közvetlen összefüggés; más szóval: attól, hogy a külföldiek kevesebb EKD-támogatást kapnának, még nem jutna erőteljesebb állami mankóhoz a hazai kkv-szféra.

Ezzel együtt is elképzelhető, hogy lesz némi változás az EKD-rendszerben, s az sem kizárt, hogy az elvárt minimális beruházási összeg mértékét leszállítják. Folyik ugyanis a szisztéma felülvizsgálata, de a véglegesítéssel meg akarják várni az Új Széchenyi-terv mai indítását, hogy az EKD is szervesen illeszkedhessen az általa is képviselt gazdaságpolitikába – tudtuk meg a kormányzati koncepció lényegét. „Műfajában” azonban nem várható változás, továbbra is célja a nagy munkahelyteremtő beruházások támogatása. A minimális beruházási limit azonban csökkenhet (az EKD 2004-es életre hívása óta egyébként nem először), de úgy tudjuk, az előtt, hogy ezt meglépné a gazdasági kormányzat, megvárják a kis EKD-nak is nevezett GOP-os pályázatok eredményeit. Szó van arról is, hogy néhány új elemmel is kibővítik. A változtatásokkal több célt is szolgálnának, beleértve, hogy az odaítélés szempontrendszerében ne csak az árbevétel, a megtérülés vagy éppen a munkahelyteremtés szerepeljen hangsúlyosan, hanem az egész gazdaságra gyakorolt jövedelemhatás elemei is. Többek között kötelező beszállítói hányadot írnának elő, nem minden ágazatot támogatnának, és a kevésbé fejlett, keleti területeket az eddigieknél is jobban segítenék. Jelenleg két minimális beruházási összeg van: az idegenforgalom kapcsolatban legalább ötvenmillió eurós, egyéb beruházások esetén pedig minimum tízmilliós invesztíció szükséges. Hírek szerint az sem kizárt, hogy egyes esetekben akár kétmillió euróra is csökkenhet a limit.

Mindenesetre az EKD – a számok alapján – bevált. A 2004 és tavaly április közepe között megvalósult 82 EKD-projekt nominális államháztartási egyenlege 2019-ben 486 milliárd forint lesz. A beruházások támogatása kapcsán az államháztartási egyenleg, tekintettel a többletmunkahely megteremtésére, már a kezdetektől, 2004-től pozitív. Az EKD-szisztémát egyébként olyan projektek fémjelzik, mint a nagy autóipari beruházások – Mercedes, Audi, Opel, Suzuki –, de egy sor gyógyszeripari, elektronikai, illetve k+f és szolgáltató központi beruházás is ilyen támogatással valósult meg az elmúlt években. Az államháztartás nominális bevétele a válság kezdetétől tavaly tavaszig megkötött 27 szerződés kötelezettségvállalásának köszönhetően közel 47 százalékkal nő, s meghaladja a 630 milliárdot – derül ki a késő ősszel készült összesítésből.

Amit a számok mutatnak

(az EKD eredményei, államháztartási hatása, 2004–2010. IV. 15.)n EKD-projektek száma: 82

- Az érintett vállalatok száma: 77

- Ágazati megoszlás (százalék): feldolgozóipari: 75; k+f: 7; megújuló energia: 1; szolgáltató központ: 16; idegenforgalom: 1

- Feldolgozóipari projektek száma: autó- és járműipari: 25; elektronikai: 5; vegyipari: 6

- A beruházások elszámolható költsége 2019-ig: 1631,626 milliárd forint

- A szerződéses kötelezettségként vállalt új munkahelyek száma 2019-ig: 33 195

- A vállalatok tényleges munkahelyteremtése 2010. I. negyedéig: 40 041

- Közvetlen támogatás: 144 468 milliárd forint

- Az átlagos közvetlen nominális támogatási intenzitás: 9,34 százalék

- Egy munkahelyre jutó átlagos támogatás: 4,35 millió forint

- Államháztartási bevételek: több mint 76 százaléka a munkabérhez kapcsolódik (adók, járulékok)

- Nominális államháztartási egyenleg* (a 82 projekté 2019-ben): 486 milliárd

* A beruházások támogatása kapcsán az államháztartási egyenleg, tekintettel a többletmunkahely megteremtésére már a kezdetektől, 2004-től pozitív.

Forrás: NGM, ITD Hungary





- Az érintett vállalatok száma: 77

- Ágazati megoszlás (százalék): feldolgozóipari: 75; k+f: 7; megújuló energia: 1; szolgáltató központ: 16; idegenforgalom: 1

- Feldolgozóipari projektek száma: autó- és járműipari: 25; elektronikai: 5; vegyipari: 6

- A beruházások elszámolható költsége 2019-ig: 1631,626 milliárd forint

- A szerződéses kötelezettségként vállalt új munkahelyek száma 2019-ig: 33 195

- A vállalatok tényleges munkahelyteremtése 2010. I. negyedéig: 40 041

- Közvetlen támogatás: 144 468 milliárd forint

- Az átlagos közvetlen nominális támogatási intenzitás: 9,34 százalék

- Egy munkahelyre jutó átlagos támogatás: 4,35 millió forint

- Államháztartási bevételek: több mint 76 százaléka a munkabérhez kapcsolódik (adók, járulékok)

- Nominális államháztartási egyenleg* (a 82 projekté 2019-ben): 486 milliárd

* A beruházások támogatása kapcsán az államháztartási egyenleg, tekintettel a többletmunkahely megteremtésére már a kezdetektől, 2004-től pozitív.

Forrás: NGM, ITD Hungary Az EKD által lefedett területek - feldolgozóipar

- kutatás-fejlesztési projektek

- regionális szolgáltató központok létrehozása

- logisztikai beruházások

- beruházás a megújulóenergia- szektorban

- turisztikai beruházások Komplex állami támogatási csomag elemei - az EKD vagy az EU által társfinanszírozott pályázati lehetőség

- fejlesztésiadó-kedvezmény

- képzési támogatás

- munkahely-teremtési támogatás-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.