Egy boltkóros rémálma: a tudatosság melegágya, No Buy 2026
Januárban újra és újra előkerülnek a fogadalmak, az ígéretek és az önfejlesztésre tett kísérletek. A szokásos lista sokaknál évről évre ugyanazzal kezdődik: idén többet sportolok, egészségesebben étkezem, kevesebb időt töltök túlgondolással – és még hosszan folytathatnánk. Idén azonban megjelent egy egységesebb vállalás is, elsősorban a TikTok hatására: egyre több Z generációs fiatal dönt a no buy vagy a low buy elve mellett – erről a North Jersey oldala írt részletesebben.
Low buy vagy no buy – ez a különbség
A no buy, vagyis a tudatos nem vásárlás szigorú keretrendszer szerint működik. Ebben a modellben kizárólag a valóban elkerülhetetlen kiadások megengedettek. Ilyenek például a lakhatással kapcsolatos költségek, a rezsi, az élelmiszer-vásárlás, valamint az egészségügyi kiadások, minden más költés ideiglenesen háttérbe szorul.
Ezzel szemben a low buy megközelítés jóval rugalmasabb: bár itt is a tudatos költekezés áll a középpontban, többféle kiadást enged meg. Éppen ezért azok számára is könnyebben tartható alternatívát jelenthet, akik szeretnének spórolni, de nem mondanának le teljesen az alkalmi, átgondolt vásárlásokról. Ebben az esetben mindenki magának írja meg a szabályokat. A szabályok jellemzően előre meghatározott keretekhez kötődnek: például havonta legfeljebb két új ruhadarab megvásárlása engedélyezett, vagy egy új videójáték még belefér a tudatos költekezésbe.
A spórolás a lényeg, nem a szenvedés
Az ilyen kihívásoknál, illetve életmódváltásoknál mindig szem előtt kell tartani, hogy hosszú távon csak akkor lehetnek eredményesek, ha nem járnak folyamatos önmegvonással.
Ha az egész napunkat az a feszültség tölti ki, hogy mikor vehetjük meg a következő kiszemelt cipőt, akkor a tudatosság helyét könnyen átveszi a frusztráció.
A végső cél az, hogy fokozatosan hozzászokjunk ahhoz, hogy nincs szükségünk felesleges tárgyakra a bodogsághoz. Ha ez sikerül, nemcsak kevesebbet vásárolunk, hanem tudatosabban és magabiztosabban is bánunk a pénzünkkel – erről a Newsweek oldalán olvashatunk.
A no buy nem egy új elgondolás
Bár a no buy mozgalom már évek óta létezik, 2026-ban a közösségi médiának köszönhetően vált igazán trendivé. Az influenszerek elsősorban a TikTokon és a Redditen osztják meg saját no buy szabályrendszereiket, ezzel pedig fiatalok tömegeit ösztönzik arra, hogy tudatosabban viszonyuljanak a vásárláshoz és a fogyasztáshoz.
Ezeken a TikTok-sztárok által összeállított listákon jellemzően olyan tételek szerepelnek, mint a cipők és ruhák, a smink- és szépségápolási termékek, a parfümök, valamint az éppen virálisnak számító termékek. Sokaknál tiltólistára kerülnek az extra újrahasznosítható kulacsok, a lakásdekorációk és az ételrendelés is, vagyis minden olyan impulzusvásárlás, amely inkább megszokásból, mint valódi szükségletből fakad.
Biztos ismerik azt az érzést, mikor meglátnak egy helyes pasit. Az illető megereszt egy mosolyt, és a szívük elolvad, mint vaj a forró pirítóson. Én is így vagyok ezzel, mikor meglátok egy üzletet. Csak az még sokkal jobb. Egy férfi ugyanis sose szereti úgy az ember lányát, vagy bánik úgy vele, mint egy üzlet. Ha a pasi nem áll jól, nem cserélhetjük be hét napon belül egy isteni kasmír pulcsira
– ez a gondolat az Egy boltkóros naplója (2009) című film egyik valós felismerését tükrözi, hiszen a legtöbb impulzusvásárló egyetért Rebecca Bloomwood kijelentésével.
Azonban eljön az a pont, amikor be kell ismernünk, hogy túlzásba esünk, és feleslegesen – sokszor akár ijesztően – sok pénzt költünk olyan dolgokra, amelyekre valójában semmi szükségünk. A pillanatnyi boldogság elszáll, és utána ezt kergetjük az újabb és újabb vásárlásokkal, ugyanakkor mindenki képes a változásra, és erre kiváló lehetőséget kínálhat elsősorban a low buy, majd később akár a no buy életvitel is. Elég kicsiben kezdeni, hiszen már ez is komoly kihívást lehet elsőre.
