Felébredtek a dánok - öntenék a pénzt Grönlandra
Dánia állami befektetési alapja azt tervezi, hogy növeli beruházásait Grönlandon, és „óriási étvággyal” kész még többet tenni az északi-sarki szigeten. Úgy tűnik, Koppenhága felébredt végre, és beszáll a sziget megszerzéséért folytatott versenybe az amerikai elnökkel szemben.
A dán állami Export- és Befektetési Alap (EIFO) vezérigazgatója szerint az intézmény idén több százmillió eurót kíván kihelyezni, és ennek „jelentős részét” Grönland kritikus ásványkincsekkel és energiaiparral kapcsolatos projektjeire fordítaná.
Eltökéltek vagyunk, hogy többet tegyünk Grönlandon
– mondta Peder Lundquist a Financial Timesnak (FT), hozzátéve, hogy számos kiváló befektetési lehetőséget látnak a területen.
Lundquist megjegyzései annak a diplomáciai vitának a hátterében hangzottak el, amelyet Trump Grönland megvásárlására vagy akár megszállására irányuló kijelentései váltottak ki.
A vita rávilágított a Dánia és Grönland kapcsolatát régóta terhelő sérelmekre is, különösen arra, hogyan bánt Dánia történelmileg Grönlanddal.
Trump fenyegetései nemzetközi figyelmet irányítottak a NATO jövőjére, az északi-sarki biztonságra, valamint arra a globális versenyre, amely a zöldátálláshoz és a védelmi iparhoz kulcsfontosságú kritikus ásványokhoz való hozzáférésért zajlik. Lundquist hangsúlyozta, hogy „hosszú távon megbízható partner” kíván lenni a sziget számára, még a „bizonytalanság és felfordulás” időszakában is.
Grönland ásványi kincseinek kiaknázása a cél
- Az EIFO-nak négy befektetése van Grönlandon, köztük a londoni tőzsdén jegyzett Amaroq Mineralsban is van tulajdonrészük, amely 2024-ben megkezdte az aranytermelést, és más ásványok – köztük az elektromos járművek akkumulátoraiban használt nikkel – után is kutat.
- Az EIFO emellett 36 millió dollárnyi garanciát és hitelt is biztosított grönlandi vállalatok számára, többek között a londoni tőzsdén jegyzett GreenRoc Strategic Mineralsnak, amely egy régi grafitbánya újranyitását tervezi.
Katonai kiadásokat nem finanszíroznak
Lundquist szerint a bank idén további három–öt beruházást tervez Grönlandon, elsősorban az ásványkincs- és energiaágazatban. Hozzátette: nem számítanak arra, hogy katonai kiadásokat finanszíroznának a szigeten, mivel ezeket jellemzően közvetlenül a nemzeti kormányok fedezik.
Sok grönlandi úgy véli, Trump érdeklődése arra késztette Dániát, hogy növelje beruházásait a mintegy 57 ezer, többségében inuit lakosnak otthont adó területen.
Koppenhága októberben bejelentette, hogy
- 4,2 milliárd dollárt költ Grönland biztonságának megerősítésére, miután
- az előző hónapban közölte: 250 millió dollárt különít el infrastruktúrára és egészségügyre,
- a szigetnek már most is nyújtott évi 700 millió dolláros támogatáson felül.
Grönland elvben gazdag ásványkincsekben, de a zord éghajlat és az ebből fakadó logisztikai nehézségek miatt kevés működő bánya van. Ennek ellenére Stefan Bernstein, a GreenRoc vezérigazgatója szerint a terület kormánya eltökélt abban, hogy „ásványkincsipart építsen ki”, és a befektetői érdeklődés egyre nő a régió iránt.
Grönland régóta alulfinanszírozott
Grönlandi tisztviselők arra panaszkodtak, hogy Dánia, az EU és az Egyesült Államok lassan fektetett be a térségben; Naaja Nathanielsen üzleti miniszter májusban az FT-nek azt mondta,
Grönland akár más országokhoz, például Kínához is fordulhat ásványkincsiparának fejlesztéséhez.
Aki-Matilda Høegh-Dam, a dán parlament grönlandi képviselője szerint Nuuk régóta próbálta felhívni Koppenhága figyelmét a gyarmati múlt visszásságaira, valamint arra, hogy nagyobb beleszólást szeretne a külpolitikába.
Mindezekre csak azért figyelnek oda, mert nyomás nehezedik ránk az Egyesült Államok részéről. Tehát van ennek pozitív hozadéka is, de elszomorít, hogy idáig kellett eljutnunk ahhoz, hogy komolyan vegyenek minket
– mondta csütörtökön külföldi újságíróknak.
