MNB: összecsapnak a "héják" és a "galambok" januárban

A januári ülésen a monetáris tanács előtt valószínűleg két javaslat lesz: az egyik a jegybanki alapkamat szinten tartása, a másik az újabb kamatemelés. A cikkben sorra vesszük azokat a tényezőket, melyeket a döntéshozók valószínűleg figyelembe vehetnek az ülésen a kamatdöntés meghozásakor.

Nem kell kamatot emelni?

Bánfi Tamás, a tanács egy tagja korábban azt mondta , hogy a kamatdöntés meghozatalakor adott esetben fontosabb makrogazdasági folyamatokat is figyelembe kell venni, mint az infláció. A jelenlegi gazdasági helyzetre nem biztos, hogy választ adhatnak a hagyományos monetáris politikai eszközök. A kilábalás időszakában, amikor a gazdasági növekedés bizonytalan, a lehető legtovább kell támogatni a törékeny növekedést – vélik a lazább monetáris politika hívei.

Lengyelországban például jóval erősebb lábakon áll a gazdaság: már a 2009-es évet recesszió nélkül vészelte át. Tavaly a lengyeleknél a harmadik negyedévben 4,7 százalékkal a növekedett a GDP az Eurostat adatai alapján, éves szinten, míg Magyarországon csak 2,2 százalékkal, a lengyel jegybank mégsem emelte az irányadó rátát 3,5 százalékról.

Csáki Csaba, a tanács egy másik tagja szerint az MNB nem emel kamatot januárban, ugyanis a tagok nem akarnak „masszív” vagy „hosszú” kamatemelési ciklust. Tudható, hogy Bánfi és Csáki a lazább monetáris politika hívei, vagyis „galambok”.

Érdekes fejlemény, hogy az egyik alelnök, Karvalits Ferenc decemberben a kamat emelése ellen szavazott, pedig inkább „héja” tagja a tanácsnak, így a szigorúbb kamatpolitika híve. Karvalits szerint az infláció magas szinten ragadhat be, ezért egy lassabb szigorítási periódusra lehet szükség, 1-2 hónapos kihagyással.

A forint árfolyama stabil, a 275-280-as viszonylag szűk sávban mozog az euróval szemben, e tényező nem indokol kamatemelést. Az 5 éves államcsőd ellen köthető biztosítás felára (CDS-felár) viszonylag magas szinten ragadt be, de látható, hogy külső folyamatok is közrejátszottak a felár emelkedésében. A korábbi 400 bázispontos szint, mellyel Magyarország bekerült a világ 10 legkockázatosabb országa közé – ahol eurózónás tagországok is megelőzték hazánkat – mára 365-370 pontra mérséklődött. A kockázati felár alakulása is inkább a kamat tartása felé hajlik.

A tanács valószínűleg nem mérlegeli ezt a szempontot, de a további emelés a kormány és az MNB közötti újabb töréspontként értékelhető; főleg akkor, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium újra „indokolatlannak” minősíti az irányadó ráta emelését.

Lapozzon és kiderül, mégis miért lehet szükség kamatemelésre!

Amiért mégis szükséges lehet az emelés

A jegybanknak törekednie kell az árstabilitásra, és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célja 3 százalék. A 2010-es éves átlagos infláció elérte a 4,9 százalékot, decemberre egy év alatt 4,7 százalékot mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ennek tükrében, ha az MNB az eddigi kamatpolitikáját folytatja az inflációs célkövetés rendszerében, akkor januárban 25 bázispontos szigorítás indokolt. A 3 százalékos inflációs célt nem éri el Magyarország a monetáris politika számára releváns időhorizonton az MNB szerint.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint az MNB az inflációra hivatkozva emelt kamatot, ezért ha most nem emelne, akkor azzal lepné meg a piacot. A KSH által publikált inflációs adat meghaladta a 4,4-4,5 százalékos várakozásokat.

És amiért mégsem „működhet”…

Elemzők egyetértenek abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem tud jelentős hatást gyakorolni jelenleg az infláció alakulására. A magas inflációt ugyanis 2010-ben az Európában is kedvezőtlen időjárás, így az élelmiszerek árának drágulása, és a világpiaci folyamatok: az olaj, így az üzemanyagok árának emelkedése okozta elsősorban.

Itt megemlítendő, hogy hazánkban speciális különadók kerültek bevezetésre. Tóth Gyula, az UniCredit Bank bécsi közgazdásza korábban elmondta, hogy a válságadók bevezetése felérhet egy lassított áfa-emeléssel. A különadók beépülhetnek az árakba, ám a közgazdászok megosztottak e tekintetben, ugyanis egyes szektorok esetében az áremelés lehetősége igen korlátozott.

Az Európai Központi Bank (EKB) 1,0 százalékos kamatrátájához képest 2010 szeptemberében még „csak” 4,25 százalékponttal volt magasabb a magyar kamatláb, mely decemberre 4,75 százalékpontra emelkedett. A kamatkülönbség 5 százalékpontra emelkedhet, ha az MNB január 24-én emel.

Egy szavazat dönthet

Bizonyára a monetáris tanács igen megosztott lesz. Csáki és Bánfi a kamat tartása mellett érvelhet, akikhez csatlakozhat Karvalits is, ha az előző kamatdöntést vesszük alapul.

Decemberben Neményi Judit, Bihari Péter, Király Júlia és az elnök Simor András a szigorítás mellett döntött. Ha csak egy tag is meginog az emelést illetően, akkor megfordul a 4:3-as arány, és könnyedén maradhat az alapkamat.

A piaci szereplők egyelőre nem árazzák a további kamatszigorítást hazánkban. A 3 hónapos jegyek átlaghozama nem haladja meg a jegybanki alapkamat szintjét, a rövid papírok pedig jól mutatják a piac várakozásait. A január 11-i értékesítésen a kincstárjegyek 5,71 százalékos átlaghozammal keltek el, mindössze 6 bázispontos szóródással 5,67 és 6,73 százalék közötti hozammal.