Süket fülekre talált Obama

A Hu Csin-tao kínai elnök washingtoni látogatása idején megkötött amerikai–kínai megállapodások 245 ezer amerikai állását biztosítják – Barack Obama értékelte így a találkozót. Az üzleti megállapodáscsomag része kétszáz Boeing utasszállító repülőgép 19 milliárd dollárért történő eladása is. Obama szerint Hu Csin-tao megígérte, hogy az amerikai cégeket nem éri diszkrimináció, ha kínai vállalatokkal versenyeznek majd az ottani piacon.

A kínaiak „bevásárlókörútja” persze csak az egyik szála volt a két elnök nyolcadik találkozójának. Közös sajtótájékoztatójukon Obama megint csak felvetette azt, mekkora problémát jelent a jüan alulértékeltsége – kínai vendége azonban egyetlen szóval sem reagált erre. Úgy tűnt, Obama maga is igyekezett kisebbíteni a hosszú ideje húzódó árfolyamvita jelentőségét, hiszen kijelentette: a kétoldalú kereskedelemben meglévő egyensúlyhiányok gyökerei „mélyebben” keresendők, és a jüan árfolyama csak egy részét jelenti a megoldandó gazdasági problémáknak.

A jelek szerint hasonló véleményen vannak az amerikai képviselőházban ebben a hónapban többségbe került republikánusok is. Kevin Brady, a kongresszus egyik kereskedelmi albizottságának elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy Washingtonnak a szellemi tulajdonjogok védelmétől a kínai közbeszerzéseken való részvételig sokkal szélesebb körű együttműködésre kell rábírnia Pekinget. Egyre valószínűtlenebbnek tűnik azoknak a demokrata kezdeményezéseknek a sikere is, amelyek a Kínából származó import korlátozását tennék lehetővé az „árfolyam-manipulációra” való hivatkozással. Ahogy Brady fogalmazott: „Többé nem kizárólag a devizán keresztül fogjuk vizsgálni a kapcsolatunkat Kínával.”

Az engedékenységet részben az Egyesült Államok önös érdekei magyarázzák, hiszen sok amerikai multinacionális vállalatot inkább a befektetési lehetőségek izgatják Kínában, és nem elsősorban exportálni szeretnének az ázsiai országba. Obamának a mostani csúcstalálkozón sikerült is „bezsebelnie” Hu Csin-tao ígéretét arra, hogy Peking az eddigieknél jobban megnyitja közbeszerzési piacát az amerikai cégek előtt. Sok pénzről van szó, hiszen a kínai kormányzati megrendelések éves összértéke mintegy 80 milliárd dollárra rúghat.

Az árfolyamügyben kibontakozó amerikai enyhülés másrészt azonban alighanem a gyengeség jele is. Hu Csin-tao már a Washingtonba érkezése előtt adott nyilatkozataiban világossá tette, hogy szerinte az Egyesült Államok vezette monetáris rendszer „a múlt terméke”. Lévén Kína az USA legnagyobb külföldi hitelezője, Peking törekvéseit egy újfajta globális gazdasági rend kialakítására Washingtonban is egyre kevésbé hagyhatják figyelmen kívül.

1000 milliárd értékű amerikai államkötvény birtokosaként a dollár összeomlását Kína intézhetné el a legegyszerűbben. Ha Peking akár politikai, akár gazdasági megfontolásból hátat fordítana az amerikai papíroknak, kérdés, hogy Washingtonnak sikerülne-e alternatív befektetőket találnia. Egyes elemzők nem zárnak ki olyan lehetőséget, hogy ilyen esetben az Egyesült Államoknak egy más devizákból álló kosárhoz kellene kötnie a dollár árfolyamát a befektetők megnyugtatására.

A zöldhasú gyengélkedése közepette pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy Kína hosszabb távon a jelenleginél sokkal nagyobb nemzetközi szerepet szán a jüannak. Igaz, a jüan nemzetközivé válása Hu Csin-tao szerint is lassú folyamat lesz. Peking egyelőre megmarad a tőkekiáramlás előtt álló akadályok folyamatos lebontásánál.

A republikánus vezetők továbbra is eltökéltek a tavaly elfogadott egészségügyi törvény megsemmisítését illetően, mert annak végrehajtása szerintük a kiadások és az adók növelését, illetve munkahelyek elvesztését eredményezné.

A republikánus vezetők továbbra is eltökéltek a tavaly elfogadott egészségügyi törvény megsemmisítését illetően, mert annak végrehajtása szerintük a kiadások és az adók növelését, illetve munkahelyek elvesztését eredményezné. Kína robog A negyedik negyedéves adatok közzététele után úgy tűnik, 1969 után először nem Japán, hanem Kína a világ második legfejlettebb gazdasága. 2010 végén 9,8 százalékkal bővült a kínai gazdaság, az éves változás 10,3 százalékos. Veszélyt az infláció jelenthet, a decemberi lassulás aligha tartós.-->