Az Orbán-csomag előszele lenne a költségvetési zárolás?
A cikkhez tartozó jegyzet itt olvasható!
A legnagyobb zárolás a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát érinti, itt közel 40 milliárd forintos kvázi elvonásról van szó, de nemigen lélegezhet fel a honvédelmi és a fejlesztési tárca sem. Az, hogy az egyes tárcáknál mekkora tehertételt jelent a zárolási kötelezettség, meglehetősen változó. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál a már említett megtakarítás a kiadási előirányzat 2,6 százalékának felel meg, a belügyi tárcánál viszont az arány sokkal magasabb, 9,7 százalék.
Annál is inkább az Orbán Viktor kormányfő által a várakozások szerint ma részletezendő takarékossági csomag részének tűnik a pénteken közzétett kormányhatározat, hogy az érinti többek között a munkanélküliségi támogatásokat folyósító Munkaerő-piaci Alapot, valamint a fogyasztói árkiegészítéseket (vagyis a fűtési és közlekedési támogatásokat) is. Előbbinél 16 milliárd, utóbbinál 10 milliárd forint tartalékolását írja elő a rendelet. Sőt, a fogyasztói árkiegészítések körében maga a kormányhatározat is megemlíti a „kedvezményeket előíró jogszabályok módosításának” lehetőségét.
A kabinet igyekezett mentesíteni azokat a forrásokat, amelyektől a gazdasági növekedés felpörgését remélik. Ezért is szerepel a határozatban az a kitétel, hogy európai uniós forrást tartalmazó előirányzatok esetében nem lehet zárolást érvényesíteni. Ezek mellett azonban számos más jellegű előirányzat is a szerencsések (a zárolási kötelezettség alól mentesülők) közé tartozik, ilyen egyebek mellett a légi mentés, az otthonteremtési támogatások és a kötött segélyhitelezés finanszírozása. A tárcavezetők kezét annyiból is megköti a kabinet, hogy a zárolási kötelezettség fejezetek közötti nullszaldós átrendezésére vagy annak részben sajátbevétel-befizetéssel történő kiváltására csak a nemzetgazdasági miniszter engedélyével kerülhet sor.
Tervek szokatlan időzítéssel, szokatlan csomagolásban
A pénteki kormányhatározat számos részletet tisztáz a nemrég bejelentett zárolási kötelezettség kapcsán, egyvalamit azonban nem. Mégpedig azt, hogy miért is vált szükségessé „hirtelen”, február közepén egy ilyen mértékű megtakarítás. A közlönyben található indoklás szerint az új stabilizációs tartalék-előirányzat „a rendkívüli, előre nem látható – ezen belül is kiemelten a vis maior – események miatt jelentkező többletkiadások finanszírozására szolgál”.Amikor azonban elemzők a költségvetés őszi összeállításakor arra figyelmeztettek, hogy az abba eredetileg betervezett 90 milliárd forintos tartalék nem nevezhető bőségesnek, a kormány még nem érezte szükségét a „puffer” növelésének.
Egyelőre pedig szakmai berkekben sem látnak olyan jelentős kockázatot, ami indokolná a tartalék közel négyszeresére növelését.
Különösen úgy, hogy immár biztosra vehető: hamarosan legalább kétezer-néhányszáz milliárd forintos vagyon kezdi meg vándorlását a második nyugdíjpillérből az államkasszába. Lapunknak ezért többen úgy vélekedtek: a Matolcsy-féle zárolás valójában a piacok által nagyon várt kiadáscsökkentő csomag első részlete – némileg szokatlan csomagolásban.
Amikor azonban elemzők a költségvetés őszi összeállításakor arra figyelmeztettek, hogy az abba eredetileg betervezett 90 milliárd forintos tartalék nem nevezhető bőségesnek, a kormány még nem érezte szükségét a „puffer” növelésének.
Egyelőre pedig szakmai berkekben sem látnak olyan jelentős kockázatot, ami indokolná a tartalék közel négyszeresére növelését.
Különösen úgy, hogy immár biztosra vehető: hamarosan legalább kétezer-néhányszáz milliárd forintos vagyon kezdi meg vándorlását a második nyugdíjpillérből az államkasszába. Lapunknak ezért többen úgy vélekedtek: a Matolcsy-féle zárolás valójában a piacok által nagyon várt kiadáscsökkentő csomag első részlete – némileg szokatlan csomagolásban. -->
