Elsiették, akik kamatemelésre játszottak
Az eurózóna éves inflációja 2,4 százalékra emelkedett januárban a decemberi 2,2 százalék után. Ilyen tempóban (0,2 százalékponttal) utoljára 2008 októberében nőttek a fogyasztói árak, egyúttal 2008 novembere óta az első alkalom, hogy egymást követő két hónap során a Maastricht-i Kritériumokban meghatározott 2,0 százalékos plafon felett alakul az infláció.
A kérdés azonban az, milyen sokáig marad az infláció 2,0 százalék felett és milyen nagy az ECB tűrőképessége. A történelem pedig azt mutatja, hogy az EKB elég sokáig kitart, mielőtt hozzányúlna az eurózóna alapkamatához: 2004 és 2005 folyamán 19 hónapon keresztül állt az infláció a 2,0 százalékos plafon felett, mielőtt a döntéshozók a kamathoz nyúltak volna. Vagyis meglehetősen valószínűtlen, hogy az EKB "elhamarkodottan" kamatemelésről döntene a csütörtöki ülésén.
Ennek ellenére a piacon elkezdődött a mozgolódás. Az európai bankközi kamatláb 2009 júliusa óta a legmagasabb, 1,074 százalékos szintre emelkedett, az euró pedig egy hónap alatt 2,3 százalékkal erősödött abban a reményben, hogy az EKB előbb kezdi meg a kamatemelési ciklusát, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.